Hetero történetek

Hirdetés


Figyelem,felnőtt tartalom


18
Ez az oldal szexuális, erotikus tartalmú írásokat és képeket tartalmaz.
Ha nem múltál még el 18 éves,akkor kérlek hagyd el az oldalt.

Ide kattintva kijelentem, hogy elmúltam 18 éves, valamint beleegyezek a sütik (cookie) használatába.


Történet beküldése



Falusi Lány - szextörténet 2.rész




Három évvel később…
Hajnalban kelt, 5.20-kor hideg, párás buszon ült, 5.40-kor megérkezett, és mindig futva tette meg a buszmegálló és az üzem közötti, majdnem 100 méter távolságot. Hat előtt 10 perccel makulátlan, fehér munkaruhában állt az aznapra kijelölt posztján.
A munka nem volt nehéz, szinte észre sem vette, hogy eltelt az idő, s már mehetett is az öltözőbe. Nem értette, mások miért panaszkodnak. Néhány nap alatt megszerette a munkatársait – főleg azokat ismerte, akikkel közös műszakba osztották –, és már előre sajnálta, hogy a következő két hétben eltér majd a munkarendjük.
– Te egyelőre maradsz reggeles! – jelentette ki a főnök ellentmondást nem tűrő stílusában.
– Mi majd a kövihéten délutánosok leszünk, kettőtől, utána pedig éjjeli lepkék, este tíztől… de fel a fejjel, aztán egy hétig megint együtt dolgozunk! – vigasztalta Solya, akivel első pillanattól szimpatizáltak egymással.
A huszonéves, mutatós lány egyik-másik testrészén a pasik gyakorta felejtik tekintetüket. Ahogy hajlong a hatalmas üst fölött, ahogy kézfejével megtörli a homlokát, ahogy a melléhez szorítja a kartondobozt… az mind-mind maga az eredendő nőiesség! Ő is egy kisfaluból jár be, akárcsak Júlia, talán ezért is találták meg olyan gyorsan a közös hangot.
Solya összekötött haja kikandikált a fehér sapka alól, hatalmas, barna szeme szeretettel nézett a nyolc-tíz évvel fiatalabb Júliára:
– Kérd meg még egyszer a főnököt, hogy osszon be téged is váltóműszakba!
– Azt mondta, hogy hallani sem akar róla.
– Ma ezt mondja, holnap amazt… Sose higgy egy férfinak, ha nőről van szó! – nevetett Solya, és ringó csípővel a raktár felé indult. Minden szem a fehér nadrágján átsejlő, apró, csipkés bugyijára tapadt.

– Más világ az éjjeli műszak – mondta a főnök elgondolkozva. – Több a cipekedés, és nem szeretném, ha valaki beszorítana a liszteszsákok közé és kárt tenne benned. Ráérsz még arra! – Végignézett a lány fehér köpenye alól kikandikáló pipaszár lábakon, a lapos mellkason, és a szomorú szemeken. – Tudom, hogy a délutáni műszakot kérted, de ha megengedem, holnap már az éjjelire pályáznál. Ennyi, mehetsz vissza dolgozni!
Ekkor lépett be az irodába Solya:
– Holnapra kellene egy nap szabi. Tudom, hogy későn szólok, de a kislány – Júliára nézett – beugorhatna helyettem.
– Rendben van, úgyis holnap jön az új srác, akkor a kislánnyal ketten fognak helyettesíteni… – A főnök Solya pólóján a hegyes bimbókat nézte, és Júliának az volt a benyomása, hogy most akármibe beleegyezne. – De ebből nem csinálunk rendszert!
A két lány összemosolygott, s bár Júlia sajnálta, hogy csak egyetlen napról van szó, és azt is Solya nélkül kell ledolgoznia, izgatottan várta a legelső délutáni műszakot.

Az új srác alacsony és vékony – Júliának a válláig ért –, de hihetetlen erő lakozott benne. Könnyedén mozgatta a zsákokat, dobozokat, még az erőlködés legkisebb jele sem látszott rajta.
A délutáni műszak annyival nehezebb, mint a délelőtti, hogy ilyenkor az éjszakások számára is elő kell készíteni mindent, mert éjjel erre nem lesz idő.
– Viszont van egy nagy előnye… – bökött a fejével az ajtó irányába a dagasztógépeket felügyelő férfi: A főnök éppen távozni készült, még búcsúzóul végignézett az üzemen. – Aztán az éjszakásokhoz előfordul, hogy benéz, de mi nem érdekeljük.
Pillanatokon belül minden megváltozott: előkerült egy újság, köpenyzsebből egy mobiltelefon, ketten kisétáltak az öltözőbe és egy üveg pezsgővel tértek vissza, mások nevetgéltek…
A pezsgőből mindenkinek csak egy korty jutott – az üveget húzták meg egymásután –, de Júliának jókedve támadt tőle:
– Mit ünneplünk? – kérdezte.
– A mai napot! Mert meg kell ám élni mindet egyenként, és ez a nap már megvan. Kérsz még egy kicsit? – Az izzadtságban úszó, vaskos karú férfi Júliára kacsintott.
– Miért ne? – mosolygott a lány, és követte a férfiak öltözőjébe.
A hűtőben még néhány üveg sorakozott.
– A főnök néha megszámolja, hogy ittunk-e, ezért ami elfogy, azt pótolni kell!
A lány nevetett és hunyorogva várta a pukkanást. Aztán az orra teleszaladt buborékkal, a pezsgő végigfolyt az állán, nyakán…
– Ne kapd be az üveget! – oktatta a férfi. – Az más, amit be kell kapni.
Később még kétszer kiosontak, és észrevette a lány, hogy a férfi másokkal is el-eltünedezik. – „Hogy bírhatja? Nekem már ennyitől is melegem lett!”
Nézte, ahogy a kemencék mellett dolgozók izmos lába megfeszül, fehér nadrágjuk deréktájon átnedvesedik… – „Szörnyű ez a hőség!” – Öt-tízpercenként mindenki a szódásballonhoz járul, hogy aztán a következő percben minden folyadékot ismét kiizzadjon.
– Gyere egy menetre! – sündörgött mellé a pezsgős férfi, és Júlia örömmel ment utána a hűvös öltözőbe.
Harsány hahotázásra nyitottak be. A férfiak öltözője benépesült, többen lehúzták a pólójukat, úgy hűsöltek. Középen, mint egy vádlott, az új srác állt röhögcsélve.
– Itt van mindenki? – rikkantott a dagasztógépeket felügyelő férfi.
– Aki számít…
– Akkor megtartjuk Robi-gyerek beavatását!
Az új srác tudhatta már, hogy mi következik, mert vigyorogva letámaszkodott a hosszú padra, hátsóját fordítva a jelenlévők felé. Egy kis műanyag edénybe lisztet töltöttek, ebben mártotta meg mindenki a tenyerét, majd egyenként Robi mögé járultak, és egy jó nagyot a fenekére vetek. Júliának is kínálták a lisztet, hát beletenyerelt, és elhatározta, hogy nem fog nagyot ütni. Az utolsó pillanatban valaki lerántotta a srác fehér kisgatyáját, így a lány tenyere a pucér fenéken csattant.
Fékevesztett röhögés.
– No, igyunk az ijedtségre! – Néhányan nevetgélve kifelé tartottak, de akik maradtak, közöttük körbejárt az üveg. – Adj már a kislánynak valami mást, mert nem tudja bekapni! – Júlia köpenyének elejére folyt a pezsgő.
– Éppen hogy bekapja, amikor nem kellene!
– Mondtam már neki, hogy nem azt kell bekapni… – A pezsgőzős-társ a padon ülve csapkodta vaskos combját. – Neked megvolt már a beavatásod?
Erre Robi is visszafordult az ajtóból, és már minden tekintet Júliát fürkészte.
Valaki egy édeskés – de hideg – folyadékkal töltött poharat nyomott a lány kezébe: – Igyál az ijedtségre!
Júlia mintha kívülről látná magát, mosolygott azon a lányon, aki lehajtotta a teljes pohár szeszt, és mosolygott azon is, hogy milyen jólesik megtámaszkodni a padon, amikor minden mozog és kóvályog az öltözőben. Érezte, hogy felhajtják a köpenyét – nem mert hátranyúlni, megigazítani, mert mindkét támasztó karjára szüksége volt –, érezte azt is, hogy férfikezek valahol lehúznak egy bugyit, talán éppen az övét… Várta a lisztes tenyerek csattanását. – „Vajon az új srác, a Robi is itt van?” – Felnevetett. – „Milyen lisztes lett a feneke!”
A csattanások elmaradtak, helyette simogató kezek jártak a meztelen popsiján, emelgették a félgömböket, benyúltak a lába közé… – Nee! – nyögött fel, vagy talán csak akart, és minden erejét összeszedve megfordult, pucér fenekével letottyant a padra.
Az arcokat nem látta, minden végtelenül távolinak tűnt, csak a fejmagasságában mozgó falloszok voltak veszettül közel. Négy kéz lóbálta, huzigálta őket, mind a négyet.
Hányinger kapta el, és a torkában érezte kaparni a lehajtott italokat, de azt a négy embert ez nem zavarta. Mintha lassított filmben történne, ráérősen nyomogatták égő-zsibbadt arcához a bőrüktől megszabadított falloszokat, mind a négyet. Fejében hangzavar – „Kit kóstolsz meg először?” –, ijedt pillantására folyton lecsukódni akartak elnehezedett szemhéjai… Valaki kigombolgatta a fehér köpenyt, nyakig felhúzták a melltartót, és a négy, bokáig tolt, fehér nadrág tulajdonosa össze-vissza kente Júlia arcát.

– Mondd már!
– Nincs kedvem…
– Mondd már, mi volt! – rázogatta Júlia vállát barátnője.
Tíz éve tart a barátság, melyet kisebb megszakítások sem tudtak megtörni, csak elmélyíteni.
– Megkefélt? – találgatott, és Júlia sejtette, hogy úgysem hagyja addig abba, amíg magyarázatot nem kap.
A 22.20-as busszal ért a faluba, és nem hazafelé vette az irányt, hanem becsöngetett a barátnője és annak szülei kertes házához. Úgy érezte, hogy nem lenne ereje az otthoniak szemébe nézni, így csak egy sms-t küldött, legalább némi haladékot nyerve magának reggelig. Tudta, hogy nem fogják szó nélkül hagyni, ha nem otthon tölti az éjszakát, hiszen idáig nem volt még rá példa.
– Mondd már!
Feküdt az ágyon kölcsönkapott pizsamában, s barátnője föléje hajolva faggatta.
– Én is elmondtam neked mindent – zsarolta a vörös hízelegve –, és nem is kérettem magam… Egy percig sem gondolkoztam, hogy elmeséljem-e… így volt?
– Reggel elmondom… – Júlia a falnak fordult. Hallgatta saját, kapkodó szuszogását, érezte a simogatást hosszú, barna haján, majd barátnője átkarolta és a hátához lapult.
Sokáig nem bírt elaludni. Üresen kongott a feje, képek peregtek zakatolva, égetett a kemence, lisztpor szállt a levegőben, mindennek vodkaszaga volt… Elnyomta a karját, oldalát, de nem akart fészkelődni, mert a barátnője hozzásimulva, békésen aludt. Próbált a faluszéli dombra gondolni, a karcsú nyárfákra… Domb helyett az új srác, Robi kidüllesztett, lisztes fenekét látta, lábai között himbálózó micsodájával, a nyárfasor minduntalan bólogató falloszokká alakult, s mindegyikből nyúlós folyadék csöpögött…
Óvatosan leemelte derekáról barátnője karját, és megfordult. A vöröshajú lány meztelenül aludt. Júlia fürgén kibújt a kölcsön-pizsamából, szemből visszafészkelődött a melegítő karok közé, betakargatta magukat, és elszenderedett.

– Hogy nézel ki?
Odakinn erőteljesen világosodott, ilyenkor szokott magától is felébredni. Barátnője mellette ült az ágyon, cicijei remegtek, ahogy a telefon képernyőjét nyomogatta.
– Ki akartam bökni az ébresztőt, de nincs is rajta.
– Óra csörög mindig, de felébredek addigra… Mennem kell dolgozni! – nyújtózott Júlia erőtlenül, kimerülten.
– Nem mész sehová! Hogy nézel ki? Mint akin végigment egy focicsapat!
– Azt nem tudom, milyen, de egy üzem… arról már vannak fogalmaim. – Csodálkozott önmagán, hogy tud mosolyogni.
– A „főnök” az a főnököd? – A vörös lány még mindig a telefont piszkálta.
– Mit csinálsz?
– Átküldtem magamnak a számát. – Kiugrott az ágyból, és a saját telefonját kapta kézbe. – Pszt!... Elnézést, hogy ilyen korán… Önöknél dolgozik a húgom… Julcsi… igen, ő is szeret ott, de sajnos rosszul érzi magát, és talán nem lenne gond, ha ma nem menne be… két évvel… Személyesen? Néha nekem sem ártana egy kellemes ébresztő!... Átadom, köszönöm!
– Mi volt ez?
– A főnököd jobbulást kíván.
– Hajnalban? És mióta vagyok a húgod? És mit mondott?
– Hogy máskor is felébreszthetem, ha nem vagyok kiskorú.
– Hülye vagy! Akkor most mi van?
– Pihensz egy napot és elmeséled, miért néztél ki ramatyul az éjjel… most sem panaszkodhatsz, akár egy kívül-belül ázott veréb!

Júlia egy teljes flakon tusfürdőt elhasznált, újra meg újra magára kente és lemosta, negyedórát folyatta a vizet. Együtt reggelizett barátnője családjával – senki sem kérdezte, hogy miért aludt náluk –, aztán a két lány lesétált a partra, megbeszélni, ami az egyikükből kikívánkozott, a másiknak pedig az oldalát fúrta.
– Milyen volt? – kérdezte a vöröshajú lány sokadszorra, amikor Júlia már mindent elmesélt.
– Mi milyen volt? Furcsa, mondtam már, mintha nem is belem történne.
– Milyenek voltak a faszok? Állt mind?
– Egészen barnától, amelyik bőr nélkül babarózsaszín, picike fehérig, amelyik egy bozontos szőrcsomóból meredt elő… – Mindketten nevettek. – Milyen is? Ja, az egyik olyan, mint egy formátlan húsdarab.
– Puha?
– Nem, akkor inkább egy csontos húsra hasonlított.
– Eddig három… És a negyedik? Lefényképezhetted volna, ha nem tudod elmesélni!
– Az olyan… normális volt, nagy zacskóval.
– Az új srácot is leszoptad?
– Nem tudom, melyik… kihez tartozott, mert nem néztem a fejeket. Lehet, hogy Robi csak végignézte. Képzeld el, azt álmodtam, hogy azt mondta: mindig ilyen lányra vágyott!
– Azt elhiszem! Minden pasi szereti az olyan csajszikákat, akik ukmukfukk leszopják. De tudod mit? Fogd fel úgy az akciót, hogy végre láttál négy faszt, akik téged akartak! Nem olyan régen még azért nyöszörögtél, hogy hadd nézhesd meg az öcsémét…
Júlia ijedten körbepillantott, mintha más is meghallhatná:
– Mert te meg dicsekedtél, hogy szoktattok együtt fürödni gyerekkorotok óta a mai napig is… én meg irigyeltelek, mert még csak képen láttam… olyat.
– Neked adom az öcsémet! Viheted! Vagy tudod mit? Fürödjetek együtt, nem olyan nagy élmény!
– Mesélj!...
Kacagásukat felkapta a folyócska, és csillogva repítette az óceán felé.
Egymás szavába vágva – mintha nem lettek volna ott mindketten – idézték fel azt az emlékezetes délutánt. Júlia éppen hitetlenkedve hallgatta pár évvel idősebb barátnője élménybeszámolóját arról, ahogy benyúlt az egyik fiú gatyájába, s az a markában sült el, és Júlia kikérdezte az összes apró részletről… Csapódott egy ajtó. – Megjött az öcsém focizásból. De folytathatjuk nyugodtan, mert lubickol egy órát, aztán meztelenül piperézik. – Júliát ez a mondat annyira kíváncsivá tette, hogy nem érdekelte már, pontosan milyen érzés is a gatyában elsülés, gondolatai a zuhanyozó fiú körül cikáztak.
– Addig mosogatja a farkát, amíg az így nem áll – mutatta –, aztán amikor a haját kenegeti balzsammal, éppen úgy lóbálja, mint az elefánt az ormányát.
Ez hiányzott csak Júliának! – Te hogy szoktad megnézni?
– Egyszerűen bemegyek hozzá, de hidegen hagy. Izgalmasabb ám egy idegen fasz, mint a saját öcsémé!
– És ha én bemennék?
– Menjél! Mondd neki, hogy meg akarod nézni, cserében te is megmutatod a punciidat.
– Lökött vagy!
A helyzetet a fiú oldotta meg: belépett, összegyűrt törülközővel a vállán, egyébként teljesen meztelenül. – Hali! – köszönt meglepődve, és először a kezét, majd a törülközőt az emlegetett testrésze elé kapta. Nővéréhez fordult: – Az egyik csávónak kullancs ment a heréjébe, kórházban vágták ki. Megnéznéd nekem?
– Muti!
– Gyere ki…!
– Ugyan már! Julcsi látott már olyat, különben is ő előbb felismeri a kullancsot, mint én, mert még nem találkoztam vele – füllentett folyékonyan Júlia barátnője, és mindkét lány belepirult.
Az öcsi közvetlenül Júlia elé állt – mielőtt az bármit szólhatott volna –, és ledobta a törülközőt. A lány zavartan meredt a bonyolult szervre: úgy nézett ki, mint egy ökölbeszorított kéz, amelyikből kilóg a középső ujj…

– Haha! – Ennyi idő után is jót derültek a kullancsos akción. – Úgy remegett a kezed, hogy azt hittem, mindjárt kivered neki.
– Vicces vagy! Alig mertem hozzáérni.
– Aztán meg olyan közelről nézted, hogy arra gondoltam, rögtön bekapod.
– Persze, mert nem tudtam, hogy kell csinálni, és fölemelte a saját zacskóját, majd visszaejtette, de ennyi idő alatt nem láttam semmit, és fogalmam sem volt, hogy fáj-e neki, ha én is megfogom és alánézek…
– Jó sokáig nézegetted azért! Kezdett már ágaskodni.
– Mert azt mondta, hogy bebújhat a bőr alá is, és óvatosan lehúztam… Haha! Aztán meg te mondtad, hogy minden nap eljöhetnék edzés után átvizsgálni, és az öcséd olyan furcsán nézett rám, kezében a farkával.
– Hallgathattam is napokig, hogy nem vagyok képes megvizsgálni, bezzeg a barátnőm milyen aranyos volt!

– Kutyaharapást szőrével!
– Hogy érted? – Júlia beárnyékolta a szemét, és barátnőjére hunyorgott.
Feküdtek a parton, lekerült már róluk a melltartó, és az imént a bugyi is.
– Annyit beszéltünk már a faszokról, hogy nem is látod olyan tragikusnak az esetedet. – Látva Júlia arcán a hirtelen borulást, igyekezett viccesre fordítani: – Ha erre jön valaki, leszopod és kész, elfelejtesz mindent…
– Csak, ha te először!
– Együtt?
– Oké! – Már megint együtt nevettek.
– Szép kis cicid van!
– Nőhetnének még, mert borogatással elmúlik.
– Képzeld azt, hogy pasik lesnek a bokorból, és úgy verik a faszukat, hogy téged néznek!
Júlia hamar hasra fordult.
– Neked van szép cicid! Azt már meg is lehet fogni, nemcsak megcsípni ujjheggyel…
– Nem sok jelentősége van, elhiheted nekem. A pasik látni akarják, megfogni, de igazából nem ezek érdeklik őket – markolta meg mindkettőt –, csak lyukat akarnak, semmi mást. Még jó, ha a neved megkérdezik.
– Úgy beszélsz, mint egy kiégett…
– Kurva? Azt nem mondhatnám! Kiégett sem vagyok, mert tudnak még újat mutatni a pasik, kurva sem vagyok, mert nem pénzért, hanem élvezetből csinálom.
– Bocsi!
– Semmi baj. És egészséges vagyok, szeretem a puncimat, szeretem, ha a pasi elélvez tőlem, közben nekem is jó…
– Neked volt már egyszerre négy?
– Ne vágj fel! Akkor mondhatnád, hogy négy volt, ha meg is dugtak volna… de így semmi. A legtöbb csajszi a szopást nem is tekinti szexnek.
– Te sem?
– Szerintem szex, mert a pasi elélvez, és akkor már szex. Még a petting is szex, ha beleélveztek egymás markába, de ha csak sima fogdosás, akkor nem az.
– És a maszti… szerinted?
– Ha magadnak csinálod, akkor nem szex, de ha egymás előtt csináljátok, elélveztek, akkor már igen. Te Julcsi! Egyszer megnézheted az öcsémet… haha!... amikor visz magával egy papírzsepit és bevonul a szobájába…
– Meglested?
– Egyértelmű, hogy mit csinál, de nem érdekel. Másét megnézném, mondjuk, egy haverját… Azért is mondom neked, mert idegen fasz tetszhet.
– Elterelted a szót… Volt már egyszerre négy?
– Ne feledd, hogy öregebb vagyok két évvel!
– Tehát volt.
– Nem igazán. Meséltem már neked, amikor bezártak a srácok az öltözőbe? Persze, hogy meséltem! Úgy engedtek ki, ha megígértem, hogy mindegyikkel csókolózni fogok. Na, ők négyen voltak.
– Azt nem mondtad, hogy mind a néggyel…
– Gondoltam, anélkül is érted. Ott álltak egy szál pöcsben, amikor kinyitották végre az ajtót, mint a te pasijaid, amikor leültél a padra. Követelték a csókolózást, közben alám nyúltak, vetkőztettek. Mire mind a néggyel megvolt a nyálaskodás, merev fasszal körbevettek, aztán ott, a hideg kövön egyenként megbasztak. Sorba álltak, mint fagyiért, és várták, míg valamelyik végez, jött a következő. Gyakorlatlan csávók lehettek, szerintem ez volt nekik az első ilyen, mert különben nem udvariaskodtak volna, hanem míg az egyik dug, a másik szopat… és négy pasi közül biztos akad legalább egy, aki a seggemet akarná…
– Én úgy igaziból nem is csókolóztam még – sóhajtott Júlia.
– Hát igen, kimaradt az a lépcsőfok, de nyugi, kicsikém, aki a nyelvét a szádba dugja, az mihamarabb oda akarja dugni a faszát is! – Elgondolkodott. – Azt hiszem, a te pasijaid is gyakorlatlanok ilyen téren, mert ha kedveskednek, hosszan simogatnak téged, amikor ott a padnál bepucsítottál nekik, esetleg valaki benyal egy kicsit… akkor aztán vígan és dalolva szétteszed nekik a lábad.
– Gondolod?
– Elfelejtették, hogy el kell érni a csajszinál, hogy ő is kívánja, s utána meg sem tudnák úszni dugás nélkül.
– Hülye vagy már megint. Jó, hogy azt nem mondod, hogy ettől kezdve mindennap berángatnám őket az öltözőbe egy menetre.
– Rá lehet szokni a jóra…
– Azt szeretném, ha lenne egy fiú… de egyetlenegy… akivel lehetne sétálgatni, nevetgélni, és persze bekapnám a micsodáját, ha az jó neki…
– Haha! Az neked is jó, és ha fel vagy húzva, előveszed te magadtól! Láttam én, az öcsémét milyen gyengéden markolásztad!
– Az más…
– Azóta volt a kezedben?
– Hm… hát nem.
– Ideje elkezdeni. Próbálgasd, meglátod, hogy izgi, te is biztos élvezed!
– Ha elehetne úgy… mint az öcséd…, hogy nem erőszakos, csak simán ideadja, hogy nézegethetem…
– Mondtam én, hogy összehozlak benneteket! Mindenki jól jár, te tapasztalatokat gyűjtesz, ő meg nem a papírzsepibe maszatol, hanem ide, a cicikre. – Megsimogatta Júlia apró melleit.

*

Az üzemben Júlia új emberekkel ismerkedett – akik az előző héten éjszakások voltak –, nagy különbséget nem vett észre: ugyanolyan gépiesen dolgoztak, de tudtak vidámak is lenni.
Anélkül, hogy Júlia ismerné a csoportpszichológia egyik törvényszerűségét, megállapította, hogy ebben a műszakban is léteznek ugyanazok a szerepek, mint az előzőben, csak a nevek másak. Például egy Solyához hasonló, kedves lány azonnal pártfogásába vette, egy-két szóval bemutatta neki a kollégákat:
– … és azzal a bivalynyakúval légy ám óvatos, mert hajlamos azt hinni, hogy akit be tud csábítani az öltözőbe, azt meg is cumiztathatja. De én csak szólok, a többi a te dolgod.
Alig telt el tíz perc, az említett férfi megkörnyékezte Júliát, és szinte szájmozgás nélkül súgta:
– Ha innál valami finom hideget, gyere utánam az öltözőbe!
A lány majdnem felnevetett!
Megtalálta Robi megfelelőjét is, aki már két hónapja dolgozik ugyan az üzemben, de még újnak számít.
– Robi vagyok – mondta a fiú váratlanul, amikor egyszerre akarták megfogni ugyanazt dobozt.
– Mi? Julcsi – mosolygott vissza a lány. – „Cifra ez az élet!” – gondolta.
Ezt, az innenső Robit első benyomás alapján alkalmasnak találta arra, amit a parton tervezgettek… Barátnője akkor azt tanácsolta, hogy keressen egy srácot vagy férfit – akár az ő öccse is lehet, de ehhez nem ragaszkodik –, akivel kipróbálhat dolgokat, minden kötelezettség nélkül. „Csak úgy, kíváncsiságból!”
„Viszont amaz a Robi mégis praktikusabb lenne, mert ő már látott kínos szituációban – Júlia a gondolatba is belepirult –, meztelen fenékkel, meztelen cicivel, nem is beszélve egyebekről… és én is láttam már a fenekét egy pillanatra, és a lába közt a micsodáját is egy kicsit. Érdekes volt. Mondhatjuk azt, hogy megkukkantjuk egymást mégegyszer. Lesz, ami lesz!”

Egy hétig ugyanezzel a műszakkal dolgozott, és kicsit tartott a harmadik társasággal találkozni, akikkel volt már egy emlékezetes ütközete. Legalábbis négyükkel.
Munka után lezuhanyozott. Körbetekintgetve megállapította, hogy csakugyan aprócska a cicije, ám olyan kis mutatóska tud lenni, ha kimerednek a bimbók. Inkább legyen kicsi, mint súlyos, vagy lógós… Különben is: neki van a leghosszabb combja az összes nő között!
Úgy tervezte, hogy mielőtt hazamenne, útba ejti a barátnőjét, és gyorsan beszámol az elképzeléseiről, már ha egyáltalán annak lehet nevezni mindazt, amin munka közben tépelődött. „A lényeg, hogy kipróbálnám az öcsikédet! – fogja majd barátnőjének mondani. – Persze csak akkor, ha áll még az ajánlatod, és nem sajnálod tőlem.”

Mint a megveszekedett, meredten bámult a poros ablaküvegen át. Odabent a lány ide-oda dobálta hosszú, vörös sörényét, homorú hátát most meggörbítette, s guggoló helyzetből térdelés-szerű lovaglásra váltott. Megtámaszkodott a férfi mellkasán, és szinte hallatszott, ahogy cuppogva csúszkál föl-le a merev falloszon. A férfi ujjai kétoldalt a lepedőt gyűrögették, majd kezével felnyúlt a lányért, és magára húzta. A hosszú lábak háromszögében csípőjével őrült mozgásba lendült, másodpercenként többször megmerítkezett a lányban.
A mozgás hirtelen megszakadt, a lány átemelte a lábát és feltérdelt. A férfi felállt az ágyon, és a kinyújtott nyelvre eresztette tejfölszerű nedvét. Aztán kéjes mosollyal nézte, ahogy két apró kéz a bőrt húzogatva és nyomkodva vizsgálja: jönne-e még egy-két csepp…
Júlia mindkét szereplőt ismerte, de nem sejtette, hogy ők ilyen mélyen ismerik egymást, hiszen tudomása szerint csak egyszer beszéltek telefonon: a férfi a főnöke a városban, a lány a legbizalmasabb barátnője a faluban.



Véletlen szex történet:


Nõi orgazmus


Nõi orgazmus

Szerintem nincs. Viszont ki nem állhatom a filmekben oly gyakran látható megjátszott orgazmusokat amikor a "mûvésznõ" fél órán keresztül üvölt és sikoltozik, eltorzult arccal dobálja magát, rosszabb esetben széttépi az ágynemût és a fél szobát lebont....

Hárman keféltük a csajom


A barátnőmmel már több mint egy éve vagyunk együtt. Móni aranyos, gyönyörű lány, és nem csak szerintem az, ezt a barátaim és ismerőseim irigykedő pillantásaiból is látom. De nem csak nagyon szép, hanem remek társ is, élmény számomra minden egyes vele töltött pillanat. Kapcs....

Piroska és a farkaló


Piroska már nehezen mozgott a terhe miatt. Mindennapos volt. Társa, Farkas Szidomír, éppen élelembeszerzésen volt, és úgy gondolta, hogy elhozza a bábát, hogy vezesse le a szülést. A bába öt aranyért vállalta a kisdedek világra segítését. Megalkudtak és Szidomír előre kifizett....





Az erotikus történetek címkéi :
Öltözz át te mocskos riba | mozdulni | orvosi vizsgálat | többiek előtt | orángután | kismama | szerepjáték | szerenád | pisilt | kan | 12 éves | belementem | álatos | tavi | csipesz | márti | szextörténetek | fogadás | takony | tehén | perverz | leszbi kaland | seggből szájba | bujalkodas | testnevelő |

Reklám



magyar szex

Kereső

Szex történet kereső


Ezeket olvastad már?


Szextörténet keresések



Az oldalra beküldött szextörténetek, erotikus, és pornográf történetek a felhasználóktól származnak, ezért a szolgáltató felelősséget nem vállal! Ha az oldalon jogsértő, vagy egyéb okból kifogásolható történetet, szexuális tartalmú írást találsz, akkor azt jelezd a szerkesztőknek, és eltávolítjuk.