Hetero történetek

Hirdetés


Figyelem,felnőtt tartalom


18
Ez az oldal szexuális, erotikus tartalmú írásokat és képeket tartalmaz.
Ha nem múltál még el 18 éves,akkor kérlek hagyd el az oldalt.

Ide kattintva kijelentem, hogy elmúltam 18 éves, valamint beleegyezek a sütik (cookie) használatába.


Történet beküldése



Ezoterikus, és erotikus



Nikoletta szomorúan lehajtotta a fejét iskolába kell menni, sietve futott Győrben a Kodály Zoltán utcában, siettet nehogy lekésse a buszt ami az általános iskolához viszi. Hideg novemberi nap volt, a férfi aki szembe jött vele a Kodály Zoltán utca és a Földesi Gábor utca sarkánál ismerősnek tűnt, de egy tizenhárom éves lánynak egy félig ismeretlen férfi nem köti le a figyelmét. A férfi magas, vékony test alkatú volt, fekete rövid hajjal, napszemüveget viselt. A kislány és a férfi szótlanul elmentek egymás mellet, bár Nikoletta úgy érezte mintha a férfi egy pillanatra megérintette volna a kezét, olyan érzés volt, mint egy áramütés, önkéntelenül is megborzongott. A figyelme hamarosan máshová terelődött, egy fiatal jóképű férfi kutyát vezetett, a kislány elmosolyodott, aranyos volt a kiskutya hófehér bundájával. Nikoletta elfelejtette az áramütést.
– Zulu siessünk- mondta a fiatal jó képű férfi a kutyájának.
Az első óra matek volt, szőke, hosszú hajú negyvenes éveiben járó nő tartotta. Aki nem volt megelégedve a helyes írásával a sok csetelés rontotta. Nikoletta az első padban ült és figyelte a tanárnőt, kint megeredt az eső. Kövér cseppekben hullott az eső Győrben. A tanárnő határozottan beszélt a nyolcadik osztályosoknak, tudta, hogy a kamasz fiúk nőként tekintenek rá. De nem akarta megvonni magától a nőies megjelenést, sokat engedett látni a melle húsából.
Ezzel egy időben Nikoletta édesapja, negyvenes éveiben járó kopaszodó férfi a Kodály Zoltán utcában egy panel lakásból jött ki, felhúzta a nadrágján a csipzárat, úgy gondolta jó volt a nő akinek pénzért fizetett a szolgáltatásaiért, és elhatározta, hogy iszik egy sört. A gondolatot rögtön tett követte, betért az első útjába eső kocsmába. Itta hideg sört a gondolatai egy szőke, hosszú hajú matek tanár nő körül jártak, aki gyakran egész éjszakákat a monitor előtt ül. Csetel egy oldalon.
Nikoletta úgy érezte, hogy hamar hatodik óra lett, a kicsengetés után, egyedül indult a helyi járatú buszhoz. A kislány, miután leszállt a buszról, sétált haza felé a Kodály Zoltán utca és a földes Gábor utca sarkánál.
A szőke hosszú hajú tanár nő ki szállt az kék színű családi nagy autójából sietett a hús boltba, még rengeteg dolga volt otthon is, úgy gondolta, hogy gyorsan el intézi a bevásárlást. Mikor jött a fehér színű sport autó. Nikoletta apukája kijött a kocsmából sörtől részegen kicsit tántorgott és a tanár nő formás lábait nézte. A fehér sport autóból mulatós zene szólt. A részeg férfi kilépet az autó elé. A tanárnő semmit sem hallott hirtelen csend lett, és minden eltűnt, csak a férfi repült a levegőbe, groteszk módon a kezeit lóbálva. Majd lezuhant az út testre. A mozdulatlan férfi mellet ott feküdt Nikoletta holt teste is aki egy fehér galambot pillantott meg az úton és elhatározta, hogy megmenti az életét. Hallotta a galamb hangját, a tanárnő hangjára emlékeztette.
– Nikoletta, gyere ide mentsd meg az életem, cserébe bármit kívánhatsz.
Három mozdulatlan test feküdt az úton egy kislány és egy férfi és egy fehér galamb. Olyan valószerűtlen volt az egész szituáció, mintha Kínában demokrácia lenne. A matek tanárnő arra gondolt, hogy a halál mozdulatlan, és a legnagyobb zajban is ott van a csend. Oda futott a kislányhoz. Nikoletta nyitott szemel mozdulatlanul feküdt, úgy nézett ki mintha meditálna, a mellette fekvő férfi egyenesen a nő szemeibe nézet és rekedtes hangon megszólalt.
- Már vártalak Brigitta.
A nő elájult. Időközben megjöttek a mentők ,a férfit hordágyra tették. A kislányt fekete színű kukás zsákra emlékeztető hulla zsákba. A galambot is zsákba rakták. A galamb zsákja kisebb volt mint a kislányé. A fehér sport autót vezető férfi sértetlenül túl élte a balesetet, egy kedvűen tűrte, hogy megbilincseljék és elvigyék.

K Nikolettát egy 13 éves kislányt és K István a negyvenes éveiben járó férfi elütötte egy fehér színű sport autó. A kislány a helyszínen életét vesztette a férfi túl élte a balesetet. A gázolót, egy harmincas éveiben járó férfit, aki sértetlenül megúszta a balesetet a helyszínen őrizetbe vették. Brigitta olvasta az újságban miközben lekváros fánkot akart magába gyűrni, bár vigyázni kellene az alakjára. Brigitta könnyei áztatták az újság lapokat. Áztak a lapok a nő könnyeitől, tudta, hogy nincs halál, a halál csak szín játék, egy félelmekkel teli világban, ahol nem tudod, hogy ki is vagy valójában. A negyvenes éveiben járó nő félre rakta megmaradt fánkot és tudta, hogy ma már nem fog enni, kinézett az ablakon fújt a szél, hideg november volt. A legnagyobb zajban is a halál csendes. Ránézett a laptopjára, bekapcsolja? Írjon a chat oldalra? Elnevette magát, milyen buta, felesleges kérdések. A fal mellet álló nagy tükörben megpillantotta Nikolettát, némán szomorú szemekkel nézet a kislány, majd eltűnt. Végül mégis csak írt az oldalra. Úgy döntött, hogy leírja egy tapasztalatát, megosztja a barátaival, és elhatározta, hogy többet nem ír . Az utolsó üzenetét írja le, majd elbúcsúzik és örökre leáll a csetelésel, túl sok időt elvesz és az idő fogy, egyre csak fogy ahogy öregszünk. És nem mehetünk vissza a múltba.
"Ha gyakorolni akarom az önkontrollt, ha gyakorolni akarom azt, hogy mindenre a legpozitívabban reagáljak és mindezt az életben, hát akkor a dolog máris megadatott nekem
tök jó...minden annyira jóóóóóóóóóóóóóó! (a mai kedvenc szavam a tök jó )" Miután leírta a gondolatát a negyvenes nőbe félelem hasított , félt tőle, hogy valaki elfogja hinni amit leírt. Megundorodott magától, hazugságnak érezte a leírt gondolatát. Semmi sem tök jó, a kedvenc, tehetséges tanítványa a tizenhárom éves Nikoletta, lefagyasztva fekszik a halottas házba, és várja a saját temetését. Számára a tizenhármas szám szerencsétlenséget hozott. -gondolta Brigitta- és hány ingert érzett.

Később az éjszaka második felében egy üveg pezsgő után meditálni kezdett. Meg gyújtott egy gyertyát és nézte a lángot, újra csak segített neki a részegsége az el lazulásban, és a zavaró gondolatok sem jöttek nagy intenzitással. Brigitta, lehunyta a szemeit. Kis idő elteltével egy képet látott maga előtt.
Egy kényelmetlen ágyon feküdt egy zöld színű műanyag cső volt a szájába, egy idős nő feküdt mellette, ismerte jól. Az idős nővel személyesen ritkán,de online rendszeresen írt a chat oldalon. Feküdtek mozdulatlanul mint a halottak. A zöld színű csőnek rossz íze volt, Brigitta hány ingert érzet A meditáció alatt végig hányingert érzet. Kinyitotta a szemeit , rossz kedvűnek és fáradtnak érezte magát. Később úgy döntött, hogy megosztja az élményét az online barátaival
– Feküdtem, mintha egy űrhajón lettem volna- írta be a chat oldalra
A többiek nevető jeleket küldtek neki válaszul ,és arról vitatkoztak, hogy a ki van megvilágosodva.
Verter hadnagy az ötvenes éveiben járó férfi szintén a chat oldalon volt nem küldött nevető jeleket. Az irodájában nézte a telefonján keresztül, hogy mit írnak az oldalon, éjszakai műszakban, ahogy Verter nevezte az éjszakai szolgálatot. A hadnagy ismerte az esetet a közlekedésrendészeten dolgozó kollégája jó ismerőse, ismertette vele az ügy részleteit. Verter hamar rájött, hogy az oldalon Brigittaként író nő, a közlekedési baleset szemtanúja. Nem olyan régen a tragikus eset részleteiről is írt. A férfi érdeklődve figyelte a nő írását és rágyújtott egy cigire.

A kihallgatás

Brigitta a Kodály Zoltán utcában található panel lakásába érve álmosnak érezte magát, bár csak négy órája volt az iskolában. Délután egy óra volt úgy döntött, hogy picit lefekszik a díványra. Később úgy döntött, hogy mégis csak meglátogatja Istvánt a győri kórházban, vásárolt banánt a férfinak.
István, feküdt a kórházi ágyon, a nővér akinek a férfi szerint lehetett volna rövidebb szoknyája kicserélte az infúziót. István úgy gondolta, hogy a baleset utáni eszmélet vesztéskor a jövőben járt és találkozott saját jövőbeli énjével, és Brigitta jövőbeli énjével. És a nyitott kapu, nyitva maradt. Úgy kezdődött , hogy érezte a hideg út testet a háta alatt, majd fehér fény vette körül Egy fehér fénnyel teli teremben volt, két nőt látott feküdni, gépek zaját hallotta a nők szájából zöld színű műanyag cső lógott ki, nem mozdultak, feküdtek némán egymás mellet, mint két halott, a férfi arra gondolt, hogy hibernálva vannak, és érzete, hogy az egyik nő felfog ébredni. Oda ment terem ablakához, hangokat halott, nő énekelt, az univerzum anya énekelt. Hang a férfi fejében szólt, lágyan, finoman. István hátra nézett, eltűnt a két nő az ágyakról. A férfi kinyitotta szemeit. Egy nővért pillantott meg szájmaszkkal az arcán.
A kór teremben Istvánon kívül egy vadász férfi feküdt még, épen aludt mikor Brigitta ott járt.
– Furcsa álmom volt- mondta István
– Nocsak- válaszolt nevető hangon Brigitta és elhatározta, hogy Nikolettáról nem fog beszélni, arról, hogy ott állt a tükörben.
– Erotikus álom?
– Nem- válaszolta István
– Veled találkoztam egy űrhajón feküdtél hibernálva, Erzsébet barátnőd is ott feküdt
– És mondtunk valamit?- kérdezte Brigitta
– Semmit válaszolt István és tudta, hogy hisz neki a nő - De érzésem szerint nyitva marad a kapu, így mondani fogtok nekem dolgokat
– Saját magaddal nem találkoztál?- kérdezte Brigitta
– Magammal nem, de úgy éreztem, hogy én is jelen voltam ott, mármint a jövőbeli énem csak láthatatlanul
– Mit keresünk egy űrhajón hibernálva a jövőben?- kérdezte Brigitta - És úgy képzelte el a múltat a jelent és jövőt, hogy minden egyszerre történik. Mintha mindenki egyszerre beszélne és a hangok úgy adnának ki egy értelmet, egy intelligenciát amibe mindenki bele tartozik, amihez mindenki hozzá ad valamit. Brigitta megfogta István kezét és lehunyt a szemeit. Az űrhajó hangtalanul siklott az űrben. Minden csendes volt, az univerzum anya nem énekel. Brigitta a fekvő nő fölé hajolt, a nő kinyitott a szemeit, Brigitta hátra ugrott.
– Szia már vártalak- mondta a nő a legnagyobb természetességek. Mintha csak azt mondaná, hogy finom volt a fánk?
– Miért kell itt lennem, most és a jövőben?-kérdezte Brigitta saját magától. A szomszédos ágyon fekvő nő is felébredt
– Szia Brigitta- mondta- majd hozzá tette.
-Nyugodtan beszélgess saját magaddal.
– Mi fog történni a jövőben?- kérdezte Brigitta
– Valkocinak szólíts- Mondta az ágyon fekvő nő.- Úgy egyszerűben tudunk beszélgetni, a szomszédos ágyon Erzsébet megértően bólogatott és semmit sem szólt. István elengedte Brigitta kezét a nő fejébe éles fájdalom nyilallt.
- Jól van hölgyem? -kérdezte a nővér.
Brigitta kényszeredetten elmosolyodott
-Igen jól vagyok - válaszolta.
Épen saját magammal beszélgetem a jövőben egy űrhajóban, de ezt leszámítva jól vagyok.
Brigitta a Kodály Zoltán utcában található panel lakásába érve újra csak álmosnak érezte magát, este 8 óra volt úgy döntött, hogy picit lefekszik a díványra. Kiáltásokat álmodott Brigitta, hangos kiáltásokat. Kereszt neveket kiáltott a férfi hang. Brigitta nagyon örült, hogy nincs egyedül a legjobb dolog ami történhetett vele, hogy nem volt egyedül eufóriát érzett.. Látta maga mellet Erzsébet zöld színű csővel a szájában. Feküdt a szőke hosszú hajú nő az ágyon, lassan kinyitotta a szemeit, nem érzet fájdalmat, ürességet érzet. Az életünk ellentét párokból áll, jól hangzó mondat, még akkor is ha az űrhajó ablakán kinézve a végtelenek és üresnek látszó teret látjuk.
Másnap délelőtt be kellett menni a rendőrségre , idézést kapott. Brigitta úgy gondolta, hogy felesleges formaság a megjelenése, el fogja mondani az igazat, jegyző könyvbe írják, utána az lesz a dolga, hogy maga mögött felejtse amit a kihallgatáskor elmond. Brigitta hamar rájött, hogy az előzetes terve és a valóság között van némi különbség.
A szőke hosszú hajú nő zavarban volt, rég hazudott már, és rég hallgatott már zenét. De megszokta. a hiányt amit érzett. A negyvenes éveiben járó fekete rövid hajú férfi udvarias és cigi füst szagú volt. Kedvesen mondta a nőnek, hogy üljön le és a kérdései sem voltak fárasztók, nem várta el, hogy a szőke hosszú hajú nő egy kijelentést többször is megtegyen, elég volt egyszer. Brigittának feltűnt, hogy a rendőr a baleset körülményeiről szinte nem is kérdezi, ellenben a szellemi életéről igen. Arra kíváncsi, hogy szellemileg beszámítható vagyok e? - gondolta Brigitta. És rájött, hogy a rendőr olvasta a chat oldalra beírt üzeneteit, nyilván nem tartott sok ideig kinyomozni, mert a face oldalán is fel van tüntetve a chat oldal.
– A földönkívüliek milyenek voltak? Ez érdekelte a férfit,
– Mit érzett mikor felébredt a hibernációból?
-Megismerte barátnőjét? Aki ön mellett feküdt hibernációban, majd ő is felébredt.
Záporoztak a kérdések a szőke hosszú hajú nő menekült volna a válasz adás elől. Tudta jól, hogy nem ismeri a válaszokat. Elmével tud csak válaszolni, arra amit nem az elméjével élt át, hogy válaszolhatna akkor? Hogy mondhatná el, hogy test nélkül létezett egy milliárd évig. Hogy lehet elmondani valakinek, a megvilágosodás érzését? Hogy mondhatná el, hogy meditációban, mély álomban volt, sok millió éven át, a szíve nem vert a hibernáció tökéletes volt, a múlt a jelen a jövő egyszerre volt jelen, egy hangos sípoló hangot halott, kinyitotta a szemeit, megpillantotta maga mellet a hatvanas éveiben járó nőt. Nagyot sóhajtott legalább nincs egyedül, egy űrhajóval eljöttek a földről. Űrhajóval kellet útra kelniük, mert a rezgés számuk alacsony volt a dimenzió váltáshoz. Erzsébet a hatvanas éveiben járó nő meghívást kapott, és magával vitte Brigittát és Szent Germaint.
Erről kellene mesélni a negyvenes éveiben járó férfinak, reménytelen vállalkozás, ráadásul Brigitta ajkai makacsul lefelé görbültek és a sírás fojtogatta. Képtelen volt a kommunikációra, riadt őzre hasonlított aki, nem mer a férfi szemébe nézni, nem mer és képtelen. Brigitta tudta, hogy csak hülyeségeket fog mondani. Tudta jól, hogy létezik az idő utazás, ő ne tudná? A távoli jövőben egy űrhajóval utazik a barátnőjével és Szent Germainnal. Csak a hangok, az érzések, a vágyak energiája maradt fent az univerzumban, a sok milliárd ember érzései a fizikai síkon. Brigitta, elhatározta, hogy nem fog a férfinak arról beszélni, hogy egy magasabb tudat szinten, másképpen fest, hogy elpusztul az egész emberiség. És nincs halál, csak dimenzió váltás van. Brigitta irigyelte a náci vezéreket akik mindig tartogattak maguknál egy cián tablettát arra az estre ha valaki kellemetlen kérdéseket tenne fel nekik, és nem lehet kitérni a válasz elől. Csak úgy, hogy búcsút intünk a fizikai síknak és a fizikai testünknek. Brigitta elég erőt érzett magában ahhoz, hogy bevegye a cián tablettát, de lelke mélyén tudta jól, hogy képtelen lenne rá. Annyi mindenre képtelen. Gyűlölte a kérdező férfit. Véget ért a kihallgatás , Verter rendőr tudta jól, hogy hiába kérdezné Brigittát nem felelne, a nő haza mehetett.
Verter rágyújtott egy cigire. Kifújta a füstöt, rajta kívül mindenki bolondnak tartotta a nőt. Nyilván hisz arról mesélt, hogy járt a jövőben. de Verter már sok mindet látott. a rendőrök sok mindent látnak. Olyan helyeken járnak ahova nem süt be nap, és az árnyak között fura dolgok történhetnek, fura lények, fura estek, megmagyarázhatatlan esetek. Ez azonban nem elégséges ok egy ártatlan nő ki kérdezésére, akinek csupán annyi bűne vagy, hogy az interneten az idő utazásról írt és szemtanúja volt egy halálos balesetnek. A balesetben egy tizenhárom éves kislány meghalt egy negyvenes férfi túl élte, egy fehér sport autó ütötte el őket, a sport autó vezetője, öngyilkos lett. Azóta talán már a pokolban van gondolta Verter rendőr és nagyot nevetett.
Verter úgy gondolta nőt, pszichiátriai kezelésre köteleznék ha ő ült volna az autóban, és nem történik semmi más. Verter még arra is látott esélyt, hogy a nő el fogja felejteni ezt az egészet. néha a felejtés nagyon sokat segít. Persze nincs a szó valódi értelmében felejtés, az energia lenyomat meg marad, és törleszteni kell a következő életünkben. Verter, legújabb barátnője ezoterikus beállítottságú volt és a férfi sokat tanult tőle. Az idő utazás jól jönne, utána lehetne menni az öngyilkos férfinak és elkapni mielőtt felakasztja magát, de ha a baleset elé utazunk akkor magát a balesetet is megelőzhetjük. Verter csodálkozott, hogy nem ez jutott először eszébe és kicsit szégyellte magát, úgy döntött, hogy rágyújt egy újabb cigire.

A randevú


Erzsébet felrakott egy kávét, tudta jól, hogy István és Brigitta között szelem fog szövődni, őt azonban más dolgok sokkal jobban érdekelték. Meg kel tudni, hogy mikor fog bekövetkezni a világ pusztulása. Már ha elpusztul egyáltalán, ami közel sem biztos. Erzsébet tudta, hogy Istvánt egyedül Nikoletta, a kislánya érdekli.
Megeredt az eső Győrben, ilyenkor már hó is eshetne- gondolta Erzsébet.
A konyha asztal körül ültek.
– Meg szeretném menteni a lányom- mondta István
– Hogyan? - kérdezte Brigitta
István hosszasan válaszolt közben könnyek gyűltek a szemében ami a két nő figyelmét nem kerülte el, Erzsébet tudta, hogy István a fontos döntések meghozatalában nem számíthat senkire. A férfit a szíve vezeti, sok embert vittek már az érzések a pusztulásba, gondoljunk csak az öngyilkos szerelmesekre. Gondolatok jönnek és mennek.
– Vissza akarok menni a múltba. és meg akarom akadályozni, hogy Nikoletta az autó elé lépjen. Nyitva marad a kapu, képletesen szólva amin belépve a jövőben jártam. Szerintem a kapun belépve a múltba is tudok járni. Ez csupán szándékom kérdése. Szerintem ez egy kegyelmi ajándék nekem, hogy tudok az időben utazni. Használni akarom ezt a kegyelmi ajándékot.
Brigitta felkiáltott - De azzal a jelent is megváltoztatod, és szerintem elő idézed a föld pusztulását.
– Nem érdekel a világ pusztulása ha a lányomról van szó. Én egyedül vagyok képes utazni az időben, megteszem akkor is ha nem támogatok. Nyitva maradt a kapu és én bemegyek.
A két nő tudta, hogy István igazat beszél.

Az űrhajón Valkoci beszélgetett Judittal.
A múltban tanárnő voltam nem is gondoltam volna-mondta Valkoci
-Nem gondoltam volna, hogy a múltban chat oldalon írok - válaszolta Judit.
-Szent Germain vagyok már találkoztunk Valkoci-mondta a hibernáló terembe belépő férfi.

-Egyszerűen nincs más választásom- mondta István- majd így folytatta- Nem a nem létező meny országban akarok találkozni a lányommal, nem érdekel, hogy más emberek életére is hatással lehet ha megváltoztatom a múltat. Szintén nem érdekel, hogy ha megváltozik a múlt akkor mi nem fogunk itt beszélgetni.
A két nő némán nézte a férfit. István tudta, hogy semmit sem fognak neki válaszolni a felvetéseire, felesleges volt elmondani. Senki sem értheti meg a fájdalmát. Senki.

Nikoletta temetésén szomorú volt a hangulat. fújt a hideg őszi szél, István lehajtotta a fejét és szomorúan nézet maga elé, nehéz elfogadni az elmúlást. Nehéz elfogadni, hogy kevesebbek leszünk és nem látjuk vissza tükröződni magunkat a másik személy által. Magunkat sajnáljuk és a halott elveszett lehetőségeit, hisz élhetett volna még, menyi szép és jó élménye lehetett volna még. Minden előtte állt , és nincs igazuk a spiritisztáknak, hogy a halál amnesztia és boldog aki kiszabadul a fizikai síkról. Boldogtalan aki kiszabadul és boldogtalan aki itt marad - gondolta István.
A férfi tudta, hogy várni fogja Nikoletta a múltban és ő nem fogja engedni, hogy az autó elé lépjen. Semmit sem számít. Egyébként sem számít soha, hogy mások mit mondanak. Véget ért temetés.
– Ma késő délután, feljöhetnél hozzám -mondta a nő
– Utazni akarsz? -kérdezte a férfi
A nő egy határozott igennel válaszolt
Hamar késő délután lett, a két felnőtt ember a konyhában beszélgetett Brigitta panel lakásában
A nő felrakott egy kávét, ültek a konyha asztal mellett
– Biztos, hogy bele akarsz ebbe mászni? -kérdezte István, majd így folytatta
-Megértem, hogy felvillanyoz téged, hogy beszélgess a jövőbeli éneddel, aki egy űrhajón utazik, de ezzel szerintem totálisan ki írod magad a jelenlegi társadalmilag elfogadott normális emberek köréből.
– Tudom és vállalom- mondta Brigitta.
Rég tudta már, hogy vállalja a mély szellemi életet. Vállalja, hogy megláthatja önmagát, önmagában, akár csak egy múló pillanat erejéig, egy ügyetlen mozdulat erejéig, ami aztán örökre bevésődik a tudatába, és elkíséri végig az útján, míg végül teremtő energiaként, megérintse ,átölelje teremtőjét. Közben az úton sok új és érdekes néző ponttal találkozik.
Brigitta meg itta a kávét, István nem kívánta a kávét
– Kész vagy? - kérdezte a férfi?
-Igen - válaszolt a nő- és arra gondolt, hogy nem érti, hogy miért van István a konyhájában.
Brigitta megfogta István kezét, pont úgy ahogy a férfiak szokták egymást üdvözölni és lehunyta a szemeit. Hangokat halott, lágy, dallamos szép hangokat, mintha zenét hallana, mintha a hangok lennének a nyitányai egy előadásnak. Egy nő dúdolt, csodálatosnak érezte a nő hangját , és érezte ahogy repül az űrhajó a végtelen univerzumban, és ott állt az ágy mellet és megpillantotta saját magát. Pontosan minden részletében saját magát látta, ugyanazok a szemek, a frizura is ugyanolyan, és a mély dekoltázs is az övé.
– Valkoci vagyok- mondta az ágyon fekvő nő és mosolygott. Mindig mosollyal fogadta Brigittát.
Brigitta leült az ágy szélére, a nő továbbra is mosolygott.
- Mit szeretnél tudni? - kérdezte -Valkoci
– Miért leszek itt a jövőben? - válaszolt Brigitta

Egy hatvanas éveiben járó hölgy jött be a terembe.
– Teszek fel kávét- mondta- hosszú út áll még előttük az új világ eléréséig. Úgy érezhetjük magunkat mint Colombus Kristóf. aki szintén az új világot kereste. - mondta és elnevette magát.
Brigitta látta Istvánt, a férfi is mosolyogva nézett ki az űrhajó egyik ablakán.
- Szent Germain vagyok, a múltba Istvánként találkoztam veled. - mondta a férfi.
– István miért nincs itt? - kérdezte Brigitta
– Mert ő az utaztató, nem látja, és hallja amit mi beszélünk neked kell elmesélni neki. Ő úgy lehet itt a te utaztatod őt ide, egyszerre nem lehettek itt mind a ketten.
– Nem tudok utaztatni- mondta Brigitta
– De tudsz. Benned van az univerzum összes tudása, és nem kell erőlködni, szenvedni, hogy a tudás a felszínre törjön, olyan könnyen elő fog bukkanni mint a könnyek, ha kész leszel rá. Emeld a rezgés számod - mondta - Szent Germain.
– Ok - válaszolta Brigitta
Meg fogom tanulni az utaztatást, gondolta.
Erzsébet mindenkit megkínált kávéval
- Szeretnétek zenét hallgatni?- kérdezte
Szent Germain, kinézett az űrhajó ablakán, Brigitta figyelte a férfit, és izgalmat érzet és úgy érezte, hogy haldoklik, úgy érezte, hogy minden haldoklik. Szent Germain, teljesen jelentéktelen fickónak tűnt, az űrhajóban kávé illat úszott.
– Gonosz földönkívüliek, hol vannak?-kérdezte Brigitta
Erzsébet felnevettet.
– Mi vagyunk azok- válaszolt az idős nő.
Brigitta kinyitotta a szemeit és elengedte István kezét.
– Mit tudtál meg?- kérdezte István
– Sok minden fog változni- mondta Brigitta. majd rövid gondolkodás után hozzá tette, ne a negatív dolgokra koncentráljuk
– Értem, nem akarod elmondani- mondta a férfi bosszúsan
– Félre értesz, elmondok mindet amit tudok.
– Hiszek neked- mondta István és hallgatlak.
Egy űrhajóban fogunk utazni a jövőben és te vagy szent Germain- mondta a Brigitta.
István annyit mondott, hogy fáradtnak érzi magát és unja már a rohanást, és észre veszi, hogy meg kellene állni, egy, egy pillanatra.
-Haza kell mennem- mondta Brigitta
-Rendben- válaszolt a férfi.


– Verter hadnagy vagyok, mondta egy hang a telefonban, ház kutatási parancsom van, kérem engedjen be.
Brigitta felriadt az álmából és örült, hogy a ház kutatást csak álmodta. Ki ment a konyhába bekapcsolta laptopját fel ment a chat oldalra és íni kezdet, még egy valaki volt az oldalon, Brigitta nem ismerte az illetőt, mostanában sok az idegen az oldalon
Verter az irodájában ült, a mobil telefonját nézte, chat oldalt, olvasta amit Brigitta ír. Érdekesnek talált a nő gondolatait a jövőről, arról, hogy a nő a jövőben járt.
A hadnagy elhatározta, hogy személyesen fog találkozni Brigittával. A baleseti ügy már lezárult. Online nem fog rá írni, de egy közúti ellenőrzés alkalmával, kérdezni fog tőle pár dolgot a jövővel kapcsolatban.
Brigitta lecsukta a laptopját és lezuhanyozott. Frissen kilépet a fürdő szobából, szomorúan tapasztalta, hogy egyáltalán nem álmos, hirtelen fojtogató magány érzése kerítette hatalmába. A nő hangosan elsírta magát, ránézet az órára, hamarosan éjfél lesz, úgy döntött, hogy felhívja az egyetlen igazi barátnőjét Erzsébet, muszáj emberi szót hallania, olyan emberét aki meghallgatja és megérti.
Kicsörgött a telefon, egy fáradt idős nő hangja szólalt meg - Mit akarsz Brigi?
- Megtalálni önmagam
Erzsébet elnevetve magát.
Brigitta, mindig is csodálta Erzsébet rendíthetetlen jó kedvét, derűjét, tudta, hogy nőnek nem volt könnyű élete. Nem rég betörtek hozzá.
-Szomorú vagyok és magányos- mondta Brigitta
– Aludjál- válaszolta Erzsébet és lerakta a telefont
Brigitta picit sem sértődőt meg, és indult az ágy felé. Hamar eljött a reggel. Brigittának három órája volt csak az iskolában. Haza felé menet, megállította egy rendőr közúti ellenőrzésre.
– Jogosítványár kérem- mondta az egyenruhás rendőr.
– Rendben hölgyem. Meghívhatom egy pizzára?- kérdezte Verter és bele nézet Brigitta szemeibe.
Brigitta csodálkozott, de igent mondott. Este a tóparti pizzériába ajánlotta fel Verter.
– Ott leszek- mondta Brigitta és ribancnak érezte magát, ami jó érzéssel töltötte el.


Verter érkezett meg előbb a tóparti pizzériába. Megeredt az eső.
Brigitta ült az idegen férfival szemben és megállapította, hogy végül is nem is rossz képű.
Verte bemutatkozott - Szólítson Andrásnak.
Brigitta -mondta a nő és arra gondolt, hogy úgy néznek ki mintha randiznának.
– Van barátnőm, aki ezoterikus beállítottságú-mondta Verter -Nem akarok öntől semmit. Olvastam amit írta chat oldalon azért vagyunk most itt.
Verter elmondott, mindent, hogy ő mint rendőr kinyomozta, hogy Brigitta milyen úton közlekedik. A férfi érezte, hogy a nőt egy hajszál válasza el attól, hogy fel álljon és elviharozzon még akkor is ha még jobban megered az eső. De a nő maradt. Talán férfi becsületességről árulkodó szemei miatt, ami néha Brigitta nem túl mély dekoltázsára tévedtek. Nagyra értékelte Brigitta, hogy férfi kertelés nélkül elmondta az igazat, nem hazudott. Elmerengett, egy férfi sokat hazudott neki régen, talán most már másnak hazudik, jó, hogy már nem neki, ennek örül...Hazugságok lehúznak- gondolta Brigitta. A jövőben felébredt a hibernációból. Valósnak gondolta a bevillanást.
Verter rendőrnek rövid katonásra nyírt fekete színű haja volt és barna szemei, Brigitta arra gondolt, hogy lehet, hogy festi a haját. A férfi mosolygott, nyílt őszinte szemei kutakodóak voltak, közben jó étvággyal ette pizzát. Brigitta úgy gondolta, hogy ez a férfi egy nagyobb krízis esetén is nyugodtan enné a pizzát.
A nő csak turkálta a pizzát, nem volt éhes, kinézett a pizzéria ablakán. Elállt az eső.
– Sétálunk? - kérdezte és magát is meglepte, hogy mennyire csilingelő vidám a hangja. A férfi helyeslően bólintott a fejével.
Verter kifizette a számlát és kiléptek a pizzériából. A Kodály Zoltán utcában sétáltak a panel házak előtt.
– A távoli jövőben nem rég ébredtem fel a hibernációból - mondta Brigitta
– Megérezted?- kérdezte a férfi
– Igen -válaszolt a nő.
A hadnagy megállt és bele nézet a nő szemeibe.
-Most haza kísérem- mondta
Brigitta nem ellenkezett.
A lépcsőház bejáratánál elbúcsúztak egymástól.
-Jó éjt - mondta férfi
- jó éjt-válaszolta a nő.
-Köszönöm a csodás estét- mondta Verter hadnagy.
- Én köszönöm - válaszolt Brigitta.
A férfi gyalog indult a barátnője lakása irányába ahol albérletben élt a csaj. Séta közben legalább tud gondolkodni amíg a húszéves csaj karjaiba ér, aki bőven lehetne a lánya is. De ehhez senkinek semmi köze.

A fiatal csaj teljesen meztelenül a számítógép előtt ült, mikor Verter benyitott hozzá, megcsókolták egymást. A férfi mindkét kezével érezni akarta a csaj, pici, formás melleit, és érezte is mert rögtön a cicik után kapott.
-Hideg a kezed- mondta nevetve a csaj.
-Kibírod- válaszolta a férfi.
A lány hangosan felkacagott
– Meg tudtál valamit, drága? - kérdezte
– Semmit-mondta a férfi
De nem is volt célom megtudni bármit is, bizalmába férkőztem, a cél teljesítve, el fog mondani mindent.
Enikő nagyot nevettet
– Füves cigit szívtál?-kérdezte Verter
– Igen- válaszolt a lány - de mást is szívni akarok.
Verter hajnalban jött el a barátnője panel lakásából. Az autóban ülve elmerengett. A húsz éves lány ügyes az orális sexben, nem érezni a fogait. Lassan tudatosult benne, hogy szerelmet érez Brigitta iránt. Mindent meg fog bonyolítani ha szerelmes lesz. Érezte, hogy a nő egy nap elfog tűnni, hogy aztán soha többet ne tűnjön fel. A nő szomorúnak látja a világot, olyan helyre kell menni ahol szépnek látja, és nem igaz, hogy az van kívül, ami belül van. Verter rátaposott a fékre , megállt. Csodálkozott, hogy az Ady városban van, Győr egyik legszebb város részében. Talán idő kiesésem volt- gondolta a férfi. Talán elraboltak a földönkívüliek, vagy egy angyal, egy kék szemű angyal, pontosabban egy kék szemű, mély szellemi életet élő angyal, akit Brigittának hívnak.

Erzsébet asztrál utazása.


Erzsébet felrakott egy kávét a tizedik emeleti panel lakásában a Kodály Zoltán utcában. Amíg főtt a kávé, addig leült a konyha asztalhoz. Ránézett a laptopjára de úgy döntött, hogy nem lép be a chat oldalra. A vágyak, a titkok, hazugságok szavakba öntött formájába, ahol mindenki meg akar világosodni és végül senkinek sem fog sikerülni. Erzsébet napok óta érezte, hogy neki sikerülni fog a megvilágosodás. A másik világból ahonnan kilökték, mikor a meditációban mondta, hogy ott jól érzi magát és ott akar maradni. Most vissza fogadja a másik világ , újra tudott meditálni, és újra járt a mars felszíne alatti üregekben ahol kicsi földönkívüliekkel beszélgetett telepatikus módon. Erzsébet, levette a kifőtt kávét, öntött magának. Lassan kortyolta. Nem sietett, úgy érezte, hogy végtelen idő áll a rendelkezésére, és nem akar egy x ideig élő valaki lenni. Kávés csésze kiesett a kezéből a nő leesett a padlóra.
Fehér fényt látott maga körül. A fehér fényben csillagok ragyogtak.
– Hosszú utazás az élet, az út hosszát nem években mérjük.- mondta egy férfi hang.
Egy erdőben találta magát, egy faházat látott maga előtt, határozott léptekkel elindult a ház felé. Nem sietett és határtalan meg nyugvást érzet. Olyan érzése volt, hogy a sok munka a Shaumbra tudatossága révbe ért. Ott állt a fa ház előtt, olyan volt a ház mintha egy meséből lépett volna elő. Mesés környezet Erzsébet tudta, hogy az ő kedvéért fogadják ilyen környezetben, hogy ne rémüljön meg, hogy nyugodt tudjon maradni. Állt a faház előtt, az akácfa erdőben feltámadt a szél, felkapta az őszi faleveleket, Az idős nő tudta, hogy rajta kívül mások is vannak az erdőben, rég meghalt emberek lelkei.
Kinyitotta faház ajtaját, egy kandallót látott, lobogott a tűz benne.Erzsébet becsukta maga mögött az ajtót és oda ment kandallóhoz, bárány bundával letakart kettő szék volt előtte.

– Erzsébet üdvözöllek - mondta a férfias hang
A nő hátra nézett. Egy jó képű harmincas éveiben járó férfit látott meg. A férfi közelebb lépett. kezet fogtak, és puszit adtak egymásnak és leültek kandalló elé.
– Erzsébet, azért hívtalak ide, mert rád szeretném bízni a föld bolygó lélek vándorlási rendszerének a felügyeletét. Sok, nagyon sok milliárd lélek reinkarnálódik újra és újra föld nevű bolygón, amíg végül egy magasabb tudatossági szint elérése után, magasabb rezgésű világokba kerülnek.
– Hogy tudom egyedül felügyelni?- kérdezte Erzsébet
A férfi, elmosolyodott és válaszolt.
-Nagyon könnyen. A testedből kilépve, megsokszorozódik az intelligenciád, fel tudod mérni a sok milliárd lélek útját. Az agyad amit most használsz erre nem lenne képes. De a éteri tested képes az univerzum végtelen energiájának a befogadására, így válaszom egyszerű, képes leszel jóval nagyobb intelligencia elérésére mint amire most vagy képes. Mindenkiről aki föld nevű bolygó reinkarnáció rendszerében van, mindent fogsz tudni.
– Megmutatom rendszert - mondta férfi, majd folytatta :
-Mindenkiről minden el van mentve az Akasha krónikában. A krónika föld bolygóra vonatkozó részéhez korlátlanul hozzá férsz, ha egy lélek leveti a földi porhüvelyét, egy energia mezőre jut. Az energia mező az Akasha krónika. A te dolgod a sok élete megjárt lelkek, útjára engedése.
-Hogy engedem őket az útjukra?- kérdezte Erzsébet
– Meg fogod tudni- válaszolta a férfi
Erzsébet elmerengett halottakon.
- Azonban, hogy te legyél föld nevű bolygó lelke vándorlási rendszerének a felügyelője vizsgáznod kell, egy interjún kell rész venned. Kérdéseket fogsz kapni és válaszolnod kell.
– És ha nem tudok válaszolni?- kérdezte Erzsébet
– Akkor semmi sem történt -felelte a férfi
- De most nézzük a tüzet
Erzsébet vissza tért a testébe. A spontán asztrál utazás után gondtalanak, felhőtlenek, boldognak érezte az életét. Sajnálta Brigittát. az a nő tele van problémával, Erzsébet úgy döntőt, hogy magával vissza Brigittát az útra. Az idős nő tudta, hogy a saját jövőjét látta és örült, hogy egy fontos szolgálatot fog el látni a jövőben.

István idő utazása

Brigitta sétált a Szent István parkban Istvánnal.
– Vissza akarsz menni a múltba, hogy meg mentsd a lányod?- kérdezte Brigitta
– Igen- válaszolt a férfi, majd hozzá tette kötelesegének érzem, hogy így cselekedjek. Minden szülő ezt tenné a helyemben, akinek lehetősége van az idő utazásra
– De ezzel zavart fogsz okozni itt a jelenbe. Ha megmented a lányod a múltba akkor mi nem beszélgetünk itt. Vagy beszélgetünk és egy párhuzamos valóságban menekül meg a lányod.
István megállt és bele nézet Brigitta szemeibe
- Igazából nem érdekel, hogy milyen zűrt okozok, semmi sem érdekel, biztos, hogy vissza megyek a múltba és biztos, hogy meg mentem a lányom, ha ezzel gondod okozok, akkor azok hibásak akik világot úgy alkották meg, hogy egy idő utazás gondot tud okozni. Nem mi vagyunk a hibásak, ha élünk egy lehetőséggel, lehet nálunk fejeltebb lényeknek már napi rutin az idő utazás.
István rágyújtott egy cigire.
Brigitta csodálkozó szemekkel nézte.
– Nem is tudtam, hogy dohányzol
–Nem rég szoktam rá- mondta a férfi bűn bánóan.
Elbúcsúztak egymástól. Brigitta puszit adott a férfinak, és hosszasan nézte, ahogy István elsétál. Látta a férfin, hogy súlyos teher nyomja a vállait, és bele borzongott a gondolatba, hogy István idő utazásra készül. Brigitta úgy döntött, hogy bemegy a belvárosba és eszik egy torta szeletet a kedvenc helyén.
István kiment az erdőbe, novemberhez képest enyhe idő volt, nézte a fa levelektől megszabadult akác fákat és arra gondolt, hogy létezik reinkarnáció. Sétált, úgy érezte a sétával jut egy meditatív mély állapotba ami lehetővé teszi számára az idő utazást, és hát földelni is kell, ami abból áll, hogy érzi az alsó csakráin keresztül a föld anya szeretet energiáját. Megállt egy szerelmeskedő fiatal párt látott, elfordult, elhatározta, hogy a lehető legmesszebbre megy tőlük, végül úgy döntött, hogy a nappal nem alkalmas az idő utazásra az erdőben. Bármikor feltűnhet egy kíváncsiskodó aki mindent tönkre tehet Istvánnak nem kellet sokat várni. Télen korán sötétedik, délután fél ötkor már meg nyúlnak az árnyak az erdőben. A vadak elindulnak élelmet keresni, a sötétség misztikus színeket ad a hangoknak. A sötétben nem látjuk a másik ember arcát, csak a hangját halljuk , és érezzük az illatát , az érintését. István, egy zseblámpával világította maga előtt meg az utat az erdőben. Egy magas leshez tartott.
A férfi felment a magas lesre, leült és úgy döntött, hogy megvárja az éjszakát. Hamar eljött az este, negyed hold volt. Érezte, hogy kell idő mintha megnyugszik nézte az erdőt, beszívta a friss levegőt. Próbált a gyermekkorára a múltra emlékezni, eszébe jutott, hogy ha vissza utazik az időben akkor a fiatalabb kori énjével fog találkozni. Lehunyta a szemeit, jó érzéssel tapasztalta, hogy a múlt olyan könnyen bújj elő, mint a könny cseppek, vagy mint az eső cseppek a vihar felhőkből. Csak engedni kell, és ő engedte.
Ott állt a Kodály Zoltán utcában, látta önmagát amint siet az út test felé, szűr reális élmény volt. A kislányát is látta és egy fehér galambot. A fehér galambra nem emlékezett, a galamb az út test felet körözött.
Nikoletta, sokszor madarat kért karácsonyra de sosem kapott, mindig próbálták lebeszélni, hogy egy panel lakásba nem való madár. István teljesen biztos volt benne, hogy azért kellet a kislányának meghalnia, mert nem kapta meg karácsonyra a madarat amit kért. István úgy gondolta, hogy neki ezután fehér galambról nem a béke hanem a kislánya halála fog eszébe jutni. És a kislánya feltámadása. Egyszerű dolog, oda sétál saját magához és közli saját magával, hogy menyen át az út test túl oldalára és fogj meg a kislánya kezét. lehet, hogy a fehér galambot el fogj ütni az autó. De az semmit sem számít.
A sport autóban lágy, kellemes zene szólt, István csodálkozót, mert ő mulatós zenére emlékezett. A férfi megpillantotta önmagát, oda ment saját magához, látta rémületet a férfi szemében akihez oda lépett, a kezét nyújtotta felé, kezet fogtak.
– Meny át a túl oldalra Nikolettához, a jövőből jöttem vissza, ha nem mész át akkor téged és Nikit is el fogj sütni az autó, és Niki meghal-mondta István.
A múltban élő István nem bírt mozdulni a félelemtől.
-Bíz bennem- mondta a jövőből jött István
Végül átmentek az út test oldalára.
Niki jött az iskolatáskája a hátán volt. A kislány csodálkozó szemekel nézett.
- Apu van egy iker testvéred,- kérdezte
István kényszeredetten válaszolt
- Igen kislányom van egy iker testvérem.
Jött a fehér sport autó egy fiatal férfi vezette, István aki jövőből jött jól megfigyelte, valahogy ismerősnek tűnt a férfi arca.
A fehér galamb az autó elé repült, tompa puffanást halottak a galamb vére kifolyt, az autó tovább hajtott. A fehér galamb a halál hírnöke- gondolta István.

A két István egymásra nézett
– Apu, hova tűnt az iker testvéred?-kérdezte Nikoletta
– Nem tudom- válaszolt férfi és érezte, hogy pszichiátere lesz szüksége.
István újra a magas lesen volt körül nézett, sötét lett, a tele holdat eltakarta egy felhő, fázott, fázós ujjaival nehezen felhívta Brigittát.
Rögtön lényegre tért miután egy álmos női hangot halott a telefonba,
– A kislányom él?
– Nem- válaszolt Brigitta.
A nő a gyász jelentéseket nézte a netten, tudta, hogy rögtön elfog tűnni a gyász jelentés ha Nikoletta él. Brigitta erőszakolta az elméjét, hogy Nikoletta feltámadásának egyéb lehetséges következményeibe ne gondoljon bele.
– Akkor csak egy párhuzamos valóságban él- mondta István szomorúan. És megszakította a telefon hívást. Lejött a magas lesről és egy olyan világban sétált ahol a lánya nem él.
Brigitta nem tudott vissza aludni az órát nézte, elmúlt már éjfél, gondolt rá, hogy fel megy a chat oldalra végül meg gondolta magát, úgy sincs ott senki, és ráadásul senkit sem érdekel az ő véleménye, az utóbbi időben úgy érezte, hogy mindenki hülyének nézi. Felesleges felmenni.
Kiment a konyhába Nikoletta az étkező asztalnál ült és szomorú szemekkel nézett, Brigitta sikoltott a kislány eltűnt. A nő biztosan tudta, hogy azon az éjszakán már nem fog tudni aludni. Feltett egy kávét és rágyújtott egy cigire. Az álmain gondolkodott,, egy démonnal szeretkezett és vonzónak találta démont.

Az űrhajóban Valkoci , Juditra nézett.
- Mikor érünk oda?- kérdezte valkoci.
Judit a hatvanas éveiben járó hölgy, elmosolyodott, még pár pillanat és ott leszünk.
Szent Germain, bejött az űrhajó nappalijába.
– Szeretnék nektek valamit mondani- mondta és leült a Judit, régebbi nevén Erzsébet elnyeri a feladatott, akkor a mi csapatunk szét fog válni, jó lett volna együtt maradni, tudom ilyen szinten még talán senki sem volt önző, de én szeretlek benneteket.
Tudom most a saját érdekeim az egész föld összes népességének az érdekei elé helyezem, de nem tehetek róla.
Judit, rá nézett szent Germainra.
- Úgy érzem, hogy együtt fogunk maradni.Önző voltál akkor is, mikor a lányod élete volt a legfontosabb, és nem tudtad, hogy a múlt megváltoztatása, milyen hatással lesz a jelenre, de akkor az önzésed mindet felül írt.

Judit kinézet az űrhajó ablakán, távolban csillagok fényeit látta, úgy döntött, hogy meditálni fog. Meg gyújtott egy gyertyát miután leült lótusz ülésben a szobájában egy szőnyegre. Nézte a gyertya fényét, csak kevés zavaró gondolat jött. rögtön arra gondolt, hogy akkor is így nézte a gyertyát mikor az egyik régi életében meghalt az édesapja. Akkor még nem tudta, hogy létezik lélek vándorlás, semmi sejtése sem volt róla, hogy egy napon ő fogja felügyelni a föld lélek vándorlási rendszerét. Meg borzongott, hideget érzet, rég érezte már a szellemek jelen létét. Elfújta a gyertyát, szellemek társaságában nem jó meditálni. kiment Valkocihoz a nappaliba, a szőke hajú nő épen teát főzött, széles mosollyal fogadta Juditot. Az idő hölgy vissza mosolygott és Valkoci, pici formás melleit nézte. Hosszú az út hiányzik az érintés.
Itták a teájukat és beszélgettek
- Hamarosan oda érünk- mondta Judit
– Remélem sikerül az interjúd.Nagyon sok spirituális témájú könyvet elolvastam, és annyi mindent írtam a chat oldalon, egy bizonyos férfival, nagyon sokat írtunk egymásnak, reggel, délben , este, még sem sikerült közeledni egymáshoz.
- Miért meséled el ezt nekem?- kérdezte Judit, csodálkozó szemekkel.
Valkoci nagyon sóhajtott úgy válaszolt.– Mert szerelmes vagyok abba a férfiba.
Bejött szent Germain gróf a nappaliba,
– Igyál teát- mondta neki Judit kedvesen. A férfi töltött magának és oda ült a nők mellé
- Tulajdonképpen te miért vagy itt Germain?- kérdezte -Valkoci
– Menekülök, önmagam elől menekülök, és én vagyok az űrhajó kapitánya.- mondta Szent Geramin.
Valkoci nagyot nevetett - Még sosem láttalak téged az űrhajót vezetni
Germain elmagyarázta - Az űrhajó él, úgy mint te vagy én, tudja dolgát, nem kell irányítani
– Csak vészhelyzetben, mikor segítségre van szüksége
Valkoci megértően bólintott a fejével.
-Judit, mit éreztél mikor rájöttél, hogy valójában nem az elménk által kreált személyek vagyunk? - kérdezte -Valkoci

Fenyegetések.

István kora reggel találkozott Brigittával sétáltak a novemberben szokatlanul ragyogó napsütésben a Szent István parkba. leültek egy padra.
-Ezen a padon többször szeretkeztem- mondta István. Brigitta semmit sem válaszolt
Tegnap kaptam egy fenyegető e-mailt- mondta Brigitta - Valaki meg akar engem ölni.
– Én is kaptam ilyen emailt. - mondta István és arra gondolt, hogy kimegy a kislánya sírjához egy gyertyát meggyújtani, és, hogy a természet gyakran alkot olyan dolgokat aminek nincs értelme, párhuzamos világban Nikoletta él, ebbe világban nem él. Hol van a lelke? Érdekes helyzetet, eredményez ha az ikertestvéred évekkel fiatalabb mint te. Nehezen fogják elhinni, hogy az ikertestvérem 10 évvel idősebb mint én gondolkodott el István. Sétáltak a parkban. Istvánnak feltűnt, hogy a szembe jövő férfiak alaposan megnézik Brigitta formás lábait.
-Feljöhetnél hozzám- javasolta Brigitta
-Rendben- egyezett bele István.

A férfi levette a kabátját és eszébe jutott, hogy jó lenne szeretkezni Brigittával. A nő kávéval kínálta meg a férfit.
- Ki küldhette a fenyegető e-maileket?- kérdezte Brigitta
– Nem tudom, válaszolt István és arra gondolt, hogy ő valójában szent Germain.
Az űrhajóban szent Germain kávét töltött magának és arra gondolt, hogy ő volt Kiss István személyiség.
Judit bejött az űrhajó konyhájába leült az asztalhoz.
– Remélem hamar megérkezünk. Valkocinak nagyon tele van már a hócipője - mondta Judit.
-Most ne beszélj - mondta Szent Germain.
Nem érzet félelmet. Biztonságban érezte magát szent Germain karjaiban. A nő teste remegett az izgalomtól, az ajkai Szent Germain ajkait keresték. Forró volt a férfi ajka.
– Akarlak- mondta Erzsébet.
– Illatos a hajad- válaszolta Szent Germain.,


István kinézett a panel lakás ablakán, egy autó áll a ház előtt, és egy férfi ült benne, mikor jöttünk gyalog , már akkor is láttam, lehet bennünket figyel.
Brigitta is oda ment az ablakhoz-
- Lehetséges- de akkor ne mozduljak ki ?- kérdezte
– Nyugodtan kimozdulhatsz- válaszolt István. - Lehet, hogy nem is bennünket figyel -tette még hozzá - és érezte, mélyen belül, hogy az autóban ülő férfi biztos, hogy őket figyeli
Istvánnak feltűnt, hogy az autóban ülő férfi hasonlít Nikoletta gázolójára, pedig ő az eset után öngyilkos lett. A férfi elbúcsúzott Brigittától, az ajtóban puszit adtak egymásnak.

Másnap reggel Brigitta sétált az iskola felé, egy fiatal férfit látott közeledni szemből, és ahogy közeledett egyre jobban felismerni vélte, egyszer már küldött neki képet a chat oldalon, igen ez ő, villant a gondolat Brigitta fejében, hirtelen düh öntötte el. Ide jött? leskelődik utánam? Brigitta úgy érezte ha lenne nála önvédelmi fegyver akkor használná.
A fiatal férfi zöld színű kopott kabátot viselt, barna rövid haja volt. Harmincas éveiben járónak tűnt, bele nézett Brigitta szemeibe és csak annyit mondott, hogy szia. Elmagyarázta, hogy Győrbe jött egy panzióba lakni két hétre. De természetesen nem fogja Brigittát követni. A nő egy szavát sem hitte el, és arra gondolt, hogy milyen ügyesen próbál közeledni a férfi. Minél előbb el kell mondani az ügyvédeknek, hogy a zaklatója személyesen is megjelent.
– Ne haragudj Brigitta nem akarlak zavarni, csak véletlenül sétáltam erre és látni akartalak.- mondta a fiatal férfi.
- Egy szavad sem hiszem el, és ha nem haragszol most siettek - mondta Brigitta és köszönés nélkül ott hagyta a férfit. Tamás szomorú szemekkel nézett a nő után és észre vett egy fehér sport autót ami a közeli utca sarokból kanyarodott ki, hirtelen kicsapódott az ajtaja, és egy fekete ruhás férfi ugrott ki belőle, oda futott Brigittához, az egyik kezét a nő szájára tette és bevonszolt a magatehetetlen Brigittát a nyitott autóba. Tamás futott az, de az autó elhajtott. A fiatal férfi tehetetlen dühöt érzet, a bűnnek nincs romantikája- jutott eszébe. Elővette a mobil telefonját a zsebéből és remegő kézzel felhívta a rendőrséget.
Brigitta eszméletlen feküdt a fehér sport autó hátsó ülésén. Egy szállodai szobában tért magához, nem értette, hogy került oda.
- Hogy kerülök ide?- üvöltötte.
– Mindet tudni akarunk a jövőbeli énjéről - mondta egy fekete ruhás, fekete rövid hajú, zöld szemű, magas, vékony testalkatú férfi. Brigitta egy fehér galambot látott ülni a szoba ablakába, a galamb kifelé nézett, mintha ki akarna repülni
- Elrabolták Brigittát- mondta Tamás a rendőr őrsön.
-Nyugodjon meg- mondta Verter. Rövid szünet után hozzá tette.
- Biztos, hogy megtaláljuk a hölgyet. Hallgatom. Mindent szeretnék tudni. Mindent amit tapasztalt.
Erzsébet csengetett. Brigitta nem nyitotta ki a lépcső ház ajtaját. Az idős nő elővette a telefonját és felhívta Brigittát , hagyat kicsengeni a telefont, végül egy sípoló hang jelezte, hogy bekapcsolt az üzenet rögzítő. Erzsébet szomorúan nézte a telefonját, és felhívta Istvánt.
-Brigitta nem enged fel és a telefonját sem veszi fel- mondta Erzsébet.
-Nekem sem vette fel - válaszolt István.
István nem habozott a válasszal.
- Kimegyek a magas leshez este és vissza megyek az időbe.
Erzsébet szótlanul nézte a telefont.
– Ne haragudj Brigitta nem akarlak zavarni, csak véletlenül sétáltam erre és látni akartalak.- mondta Tamás. A fiatal férfi sikoltott félelmében, Istvánt látta meg jeleni Brigitta előtt.
– Szia István - köszönt Brigitta.
– El fognak téged rabolni egy sport autóval, ha arra mész az iskola felé- mondta a férfi.
- Ittál? - kérdezte Brigitta
-Nem. A jövőből jöttem vissza. A jövőben elrabolnak téged.
- Már elraboltak engem?- kérdezte Brigitta
– Igen- válaszolt István
– Akkor egy párhuzamos valóságban nagy bajban vagyok - mondta a nő.
– Lassan minden valóságban bajban leszünk- mondta István
- És most vissza mész a jövőbe?- kérdezte Brigitta
– Igen nekem a jövőben van az életem, neked itt.- válaszolta a férfi.
Szomorú lett a hangulat a két ember között. Álltak a járdán és egymás szemébe néztek.
Brigitta elsírta magát. István eltűnt. A nő sarkon fordult és elrohant. Később telefonált, hogy beteg nem tud dolgozni, de ha kirúgják az sem baj.
Tamás egyedül marad az utcán. Mellőzve érezte magát a nő után futott. Utolérte.
– Ne haragudj Brigitta, hogy utánad futottam, segíthetek?
– Nem, és verj ki engem a fejedből örökre- válaszolt a nő határozottan.
A fiatal férfi mozdulatlanul állt, és nézte ahogy újra elfut a nő.
A fiatal férfi nézte a nőt és tudta, hogy el fogja venni feleségül. A nő elesett, a férfi nem habozott futott ahogy csak bírt.
Mikor oda ért a fekvő nőhöz, gyengéden segített neki felülni a járdán. Brigitta formás bokája ki ficamodott.
-Segítek haza jutnod, hívok taxit.- mondta Tamás.
-Aranyos vagy, de haza tudok menni- válaszolt Brigitta.
Tamás véletlenül megfogta Brigitta kezét, a nő nem húzta el. Brigitta testét a férfi érintésétől forróság öntötte el, remélte, hogy Tamás nem fogja észre venni. Tamás vállába kapaszkodva Brigitta lassan tudott sétálni a lakásához.
A lépcsőház előtt egymás szemébe néztek.
-Feljöhetsz- mondta a nő- és továbbra is Tamás vállába kapaszkodva mindketten beszálltak a liftbe.
Tamás, leült a konyha asztalhoz, Brigitta forralt borral kínálta meg a férfit.
– Brigitta, remélem nem haragszol rám
- Miért haragudnék?- kérdezte a szőke hosszú hajú nő - Valószínűleg megmentetted az életem, le köteleztél.
- Mások is ezt tették volna a helyemben- mondta Tamás. Majd hozzá tette.
– A jövőben, egy párhuzamos világban mi nem ismerjük egymást.
Brigitta egyetértően bólintott a fejével, és arra gondolt, hogy megszegi a fogadalmát és még is írni fog a chat oldalon.
Tamás elbúcsúzott, mellőzve érezte magát. Úgy gondolta, hogy Brigitta gondolatai más férfiak körül járnak.
-Finom volt a forralt bor
-Egészségedre.
Kilépet a lépcsőházba, ránézett Brigittára még egyszer vissza fordulva. A nő szemei hidegek voltak, Tamás arra gondolt, hogy jobb lett volna ha elrabolják a csajt, hirtelen megbánta, hogy megmentette. Egyébként sem lehet normális mert párhuzamos valóságokról beszél.
Brigitta becsukta a lakás ajtót és a konyha asztalára tette a laptopját, belépet a chat oldalra.
Az "ember" 12 DNS szálból lett összebuherálva. Ez 12 csillag faj. Ezen részekkel is bírunk. De ez nem befolyásolja, hogy kik is vagyunk Hatalmas arany angyalok.A Földi emberi részünk csak egy lehetőség a sokféle tapasztalásokra. De ezek a fajok is az Arany angyalunk részei Sőt van egy 13 szál DNS spirál ami összefogja a többi tízen kettő.Gondolj csak bele. Akár bolygók is lehetünk.. Ez a Föld egy Börtön bolygó. Ezt úgy mondta. Mint Anno ahogy Ausztráliában történt. Oda vitték régen a börtön lakokat. Persze mi meg segíteni jöttünk a Földnek Közben kicsit melózunk a karmánkon.
Brigitta olvasta a chat oldalra írt szöveget és hány ingert érzet, lecsukta a laptopját. Megbánta, hogy belépett, mindig felzaklatja ha más emberek hitt rendszereit olvassa. Úgy döntött, hogy lezuhanyozik és aludni fog. Arra gondolt, hogy Tamás érdeklődve figyelte a melleit. Biztos tetszem neki.

István megjelent a magas lesen, lejött a létrán, már rutinnak érezte, a múltba történő utazásokat, sietett az autójához, minél elő el akarta mondani Brigittának, hogy a múltban el akarták rabolni, de sikerült megakadályozni - gondolkodott el a férfi, majd gyorsan elrántotta a kormányt mert egy őz futott ki elé az út testre Szerencsére az őz elég gyors volt, így nem ütközött neki az autó. a férfi ara gondolt, hogy ha neki ment volna az őznek vissza sétált volna a magas lesre és ide jön és egyszerűen, figyelmezteti saját magát az őz veszélyre, vagy elhajtja az állatot. Bekapcsolta a rádiót kellemes rock zene szólt. Bele nézett a vissza pillantó tükörbe, Nikoletta mosolygós arcát pillantotta meg, félre rántotta a kormányt, és frontálisan egy fának csapódott. Kinyílt a légzsák, a férfi nem veszítette el az eszméletét, óvatosan kicsatolta a biztonsági övét és kiszállt az autóból, Úgy döntött, hogy gyalog indul Brigitta lakásához. Kiérve az erdőből, taxit hívott, amíg az autóra várt elszívott egy cigit, megérkezett a taxi. Kodály út 8 mondta be címet István, és próbált egyenletesen lélegezi. Az össze tört autót úgy gondolta, hogy Brigitta lakásáról fogja bejelenteni. Megérkezett a 8 as lépcsőház elé, csengetett senki sem nyitott ajtót, István aggódni kezdett. Mi tegyen? Ránézett az órára este 11 óra volt, bánta már, hogy rögtön nem jelentette be az autót, abból is gondja a fog származni, de nem fog vissza a utazni múltba, hogy megelőzze a balesetet.
Egy csinos nő jött a lépcsőház ajtajához, István, röviden elmagyarázta neki, hogy fontos, hogy bejusson házba, a nő megértően bólogatott, Istvánt meglepte , hogy a nő hisz neki, de nem volt idő ezen töprengeni, sietett a lifthez és benyomta a tizedik emeletet. Brigitta lakásának ajtaja nyitva volt, a szobában, szét voltak szórva a könyvek, az újságok, dulakodás nyomait látta. Tudatosult benne, hogy Brigittát elrabolták, úgy gondolta, hogy a fehér sport autós férfinak köze van az elrabláshoz. Még akkor is köze van hozzá ha felakasztotta magát, Istvánnak eszébe jutott, hogy talán a halál is kicselezhető az állandó idő és valóság utazásokkal.
István lefelé indult a lépcsőházba, tudta, hogy telefonálni kell a rendőrségnek, de úgy döntött, hogy inkább sört isszuk a közeli kocsmába. Hallotta, hogy Brigitta nyekergő lakás ajtaja kinyílik, nem fordult vissza úgy gondolta, hogy csak a képzelete játszik vele. Végül úgy döntött, hogy vissza fordul.
Brigitta lakásában a tárgyak a levegőben repülve vissza rendeződtek, úgy mintha semmi sem történt volna, vissza állt az eredeti rend. Brigitta a konyha asztal mellet egy bögrével a kezében és szürcsölte a kávéját. Halotta, hogy valaki kopogtat a lakása ajtaján. Kinézet a kémlelő lyukon. Istvánt pillantotta meg. Kinyitotta az ajtót.
-Sikerült befolyásolnom a jelent ebben a valóságban - mondta a férfi.

Erzsébet meghívása.

Erzsébet felnézet a laptopjáról, a laptop eltűnt.
Szent Germain mosolygott és nevetve mondta- Egy egyszerű trük, a laptop most az ötödik dimenzióban van.
– Erzsébet, szeretnéd irányítani a föld reinkarnációs rendszerét?
– igen- válaszolt a nő és arra gondolt, hogy régen a férfiak jó nőnek tartották mikor bement egy ét terembe az épen aktuális pasija gyakran féltékeny volt, akkoriban két hetes váltásokban gondolkodott, két hetente váltogatta a férfiakat és nem bánt meg semmit. Később arra gondolt, hogy a férfiak szerencsésebben öregszenek meg mint a nők, egy idős férfi lehet karizmatikus, de egy idős nőnek gyakran lógnak a mellei.
– A boldogság nem a lógó nagy melleken múlik- mondta szent Germain.
Na igen olvass a gondolataimban - gondolta Erzsébet és gyűlöletet érzet szent Germain. iránt.
– Rég vártam rád- mondta szent Germain.
-Hát...te csak mondod, hogy nem ember vagy, jól becsapsz itt bennünket, aztán meg élsz itt mindenféle emberi dolgot- mondta Erzsébet és kifújta a cigi füstöt, mámort érzet. Egy szürke színű nagy mandula szemű, vékony testéhet viszonyítva, feltűnően nagy fejű lényt látott maga előtt. A lény Erzsébet felé nyújtotta a jobb kezét
– Szent Germain. vagyok, most a nagyon távoli jövőből jöttem, azért nézek ki úgy mint egy űrlény.
Erzsébet nyújtotta a kezét, úgy gondolta, hogy a fekete mandula szemek lépessek bárkit megnyugtatni, még a legelvetemültebb rabló gyilkos is, megszelídülne ha azokba a szemekbe bele nézne. Nem is rossz.
– Menyünk ki a konyhába, a konyha asztal mellett kényelmesebben tudunk beszélgetni- javasolta Erzsébet- majd hozzá tette, és egy kávét is teszek fel, a szürke színű lény egyetértően bólintott a fejével.
Leültek a konyha asztalhoz.
– Megeredt az eső - mondta szent Germain., és elnevette magát, még, jó, hogy ide jövet nem áztam el.
– jól utaztál?- kérdezte Erzsébet
– Remekül - válaszolt szent Germain.
Erzsébet leült a konyha asztalhoz.
– Meghívást hoztam neked – mondta szent Germain.
-Te vagy Kiss István a jelenben?- kérdezte Erzsébet
– Igen - válaszolt szent Germain. a távoli jövőben így nézek ki, ahogy most látsz.
Téged választatok ki az ősök a föld nevű bolygó lélek vándorlási rendszerének az irányítására.
– Erzsébet csodálkozva nézett
– Miért pont engem?- kérdezte
– Mert te vagy erre a feladatra a legmegfelelőbb.
– Szépen megoldottál sok problémát már, te leszel a lélek vándorlási rendszer irányítója.
- Mi történik akkor ha megszűnik a lélek vándorlási rendszer?-kérdezte Erzsébet
– Akkor a lelkek nem reinkarnálódnak újra és újra, hanem már más test nélküli dimenziókban élnek tovább, ehhez az összes embernek tudatosnak kell lenni
- Ez mikor fog bekövetkezni?- kérdezte Erzsébet
Szent Germain. nevetve válaszolt
– Szerintem soha. Finom a kávé
-Brigitta, jól van? Kiss Istvánként próbálok vele barátkozni- mondta Szent Germain.
Erzsébet arca szomorú lett.
-Nikoletta lelke ujjá született már?
– Igen válaszolt szent Germain - minden lélek újjá születik.
Erzsébet bizonytalanul kinézett a panel lakásának az ablakán, esett az eső. Minden el tud romlani még az idő járás is erre gondolt Erzsébet. Mikor már elértünk valamit akkor hibázunk, és megbántjuk akit szeretünk. Kapaszkodunk utána, kiáltunk utána kétségbe esetten, üvöltünk , minden szavunkkal üvöltünk, ragaszkodunk, szükségünk van rá, de ő elhagy bennünket és nem jön vissza.
Szent Germain beszélt, Erzsébet nem hallotta amit mondd, a már régen meghalt férje jutott az eszébe , vajon ő hol lehet most? Üvöltene utána. Az idő nő sohasem kérdezte meg Szent Germaint, hogy hol van a férje.
-Mindig remélted, hogy egy történetben, egy fejezetben össze kerültök és együtt lesztek, ti írjátok az életet . Semmi sincs előre megírva, szabad akarat van, és soha nem késő azzá lennünk akik lenni szeretünk. Soha nem késő. és még az is lehet, hogy valaki meghallja az üvöltésünk.- mondta Szent Germain
Erzsébet gyűlöletet érzet a férfi iránt, gyűlölte, hogy az engedélye nélkül olvas a gondolataiban.
- Tényleg finom a kávé- mondta szent Germain.,
Erzsébet bele nézett a nagy fekete mandula formájú szemekbe és kényszeredetten elnevette magát.
-Néha a nőknek kell kezükbe venni az irányítást, a lélek vándorlási rendszer irányítást. - mondta Szent Germain és közelebb ült Erzsébethez.



Tamás egy párhuzamos valóságban Brigittáról ábrándozott sétálva Győr belvárosában a Baross utcában. Ez a város sétáló utcája, a férfi látta a sok szép fiatal lányt az utcán, úgy gondolta, hogy Brigittánál szebb nő nincs. Egy kirakat üvegén keresztül nézte a saját arcát és nem értette, hogy lehet ennyire szerelmes egy nőbe. Akit tulajdonképpen csak online ismer, mivel a nő sokat van a chat oldalakon. Hogy tudott bele esni? Miért nem múlik el a szerelem? Mikor fájdalmas. Meddig kell még szenvedni?
A harmincöt éves férfi, egy éterem mellet sétált el, és megpillantotta Brigittát, kintről az étterem ablakán keresztül a szőke hosszú hajú nő épen ebédelt.
Tamás ösztönösen gondolkodás nélkül belépet az éterembe és egyenesen Brigitta asztalához indult. Sietet, félt, hogy eltűnik a nő.
- Ne haragudj, hogy evés közben zavarlak?- mondta a fiatal férfi- és zavarban érezte magát.
A nő pulyka húst evett és nem szólt semmit.
A férfi türelmesen várt. Nézte Brigittát és újra megállapította, hogy gyönyörű csodálatos, a legszebb nő az univerzumban. Tamás csodálatosan érezte magát, ahogy ott állt a pulyka húst evő Brigitta asztala mellet.


– Tegnap kiraboltak téged, és elraboltak- mondta István
- Be vettél valamit tegnap?- kérdezte a nő - Senki sem rabolt el engem, békésen aludtam egész éjjel, mondta Brigitta és egy kis bizonytalanság bujkált hangjában.
-Karantén alá akarják venni földet, hogy a lelkek ne tudjanak nagyobb tudatosság birtokába jutni, csak a föld bolygó rendszerében születhessenek újra- mondta István.
- Miért?- kérdezte Brigitta
– Mert a tudás hatalom, és van aki félti a hatalmát és rabszolgaságba akar bennünket tartani. Ragaszkodik a hatalmához
- Ki? - kérdezte Brigitta
– Aki fehér sport autót vezette- válaszolt István- Ő a gonosz földönkívüliek, egyik végrehajtója, ide jött , hogy megölje a lányom. a távoli jövőben az űrhajón, saját magam mondtam saját magamnak, hogy Nikoletta lesz aki az űrhajót ide hívja és mi hárman el fogunk vele menni, egy másik dimenzióba, ahol Erzsébettel az interjút m



Véletlen szex történet:


Baszási kurzus, a feleségem egy kurva


Baszási kurzus, a feleségem egy kurva

Mikor két hét tömény baszás után hazafelé indultunk megálltunk az egyik részen és lementünk kocsival egy kisebb területre,mert a nejemnek kefélni volt kedve. Már megtanultam ,ha rájön a kefélés jobb ha velem kefél és nem megy e....

A hugom kukkolása


17 éves vagyok, középiskolás. Szeretek focizni, haverokkal lógni és időnként csajozni. Van egy húgom, 16 éves. Mindig jó volt köztünk a viszony és sok időt töltöttünk együtt, de ami egy néhány nappal ezelőtti délután történt, azt még legvadabb álmaimban sem képzeltem vol....





Az erotikus történetek címkéi :
dagi csaj | kislányommal | hűtlen | megtörtént | snál | szökés | feleségem megosztva | hatalmas segge | rajtam, | 12 | heftiék, és a ló szex | erotikus történet | dugó | seggemet | travi lucy | meghágtak a kutyák | nagy faszú | cseh | megront | honal | ne hívj | belém ürítette | szóbeszéd | katám | közös |

Reklám


Kereső

Szex történet kereső


Ezeket olvastad már?


Szextörténet keresések



Az oldalra beküldött szextörténetek, erotikus, és pornográf történetek a felhasználóktól származnak, ezért a szolgáltató felelősséget nem vállal! Ha az oldalon jogsértő, vagy egyéb okból kifogásolható történetet, szexuális tartalmú írást találsz, akkor azt jelezd a szerkesztőknek, és eltávolítjuk.