Erotikus történet - Mónika és Anita


Magamhoz húztam a lányt. Karcsú, izmos teste szorosan hozzám simult, miközben hosszú csókban forrtunk össze. Kezemmel benyúltam szétnyíló combjai közé, fölálló fütykösömet becsúsztattam izgalomtól nedvező hüvelyébe. Csípőjét előrelökve húzta rá magát vesszőmre, lüktetve szorított. Éreztem, hogy csak másodperceim vannak a teljes elélvezésig... ...Hirtelen ébredtem föl. A lány eltűnt, mellettem a falon a betűző reggeli napsugár világított. De maradt az érzés, hogy mindjárt elélvezek. Csak lassan eszméltem, hogy amit érzek, az a valóság. A másik oldalamon ugyanis Mónika térdelt mellettem az ágyban, ölem fölé hajolva. Két ujjával fölmeredő hímvesszőm tövét fogta, a többi a szájában. Nyelvével valami félelmetesen érzéki módon izgatta a makkomat. Megsemmisítő orgazmus kerített a hatalmába, összeránduló testtel hatalmas mennyiségű ondót lövelltem a lány szájába. A kéj csak lassan csillapodott bennem. Mónika tett róla, hogy a rángatózó fütykös mindvégig megkapja a kellő ingerlést; nem is engedte ki a szájából, csak amikor újra egészen kicsi lett. Akkor odabújt hozzám, és én hálatelt szívvel csókoltam végig a testét. - Mindig ilyen ébresztőről álmodoztam - mormoltam, miközben hasát csókolgattam. - Hát, szemmel láthatóan érdekes álmod lehetett - szólt Mónika, de elakadt a szava, ahogy nyelvem célba ért ölének fekete bozontjában... * Mónika akkor már két hónapja lakott nálam. Egy barátom, számomra elég érthetetlen módon, elhatározta, hogy lakásszentelőt tart egyik este. Igaz ugyan, hogy már egy éve lakott abban a lakásban, de valahogyan csak most jutott el odáig, hogy lakásavatót tartson. Mivel nagyon hívott, én is elmentem. A társaság - már ahogy lenni szokott - hamarosan kisebb csoportokra oszlott, és fölöttébb érdekfeszítő eszmecserébe mélyedt egy-egy nagyhangú személy köré gyűlve. Már akkor föltűnt nekem a két lány, amikor ide-oda ődöngtem a lakásban, valamiféle érdekesebb társaságot keresve. Egy alacsony, feketehajú, miniszoknyás, szép alakú lány, és egy középmagas, göndörített világosbarna hajú, kívánatos másik, akik szinte csak egymással beszélgettek. A világos hajú lány mélyen kigombolt blúzt viselt, melltartó nélkül, ahogy azt rögtön észrevettem. Mellbimbói szinte kiszúrták vékony blúzát. Hófehér, áttetsző nadrágja egészen a fenekére feszült, kiemelve bugyija körvonalait. Egyre növekvő érdeklődéssel figyeltem a két lányt, de közben lecsapott rám néhány szintén unatkozó vendég, így aztán szem elől vesztettem mindkettőjüket. Amikor végre sikerült megszabadulnom a semmitmondó társalgásból, kétségbeesve kerestem őket, de sehol sem láttam egyiküket sem. Gyorsan végigfutottam a lakást, széttaszigálva a pohárral a kezükben ácsorgó, beszélgető vendégeket, eredménytelenül. Végső elkeseredésemben az erkélyre menekültem. Nagyot dobbant a szívem, ahogy észrevettem a göndör hajú lányt a korlátnak támaszkodva. - Nem zavarok? - tettem föl a szinte kötelező ismerkedő kérdést. Végigmért, de nem szólt semmit, csak intett, hogy maradhatok. Szomorúnak látszott, ahogyan bámult kifelé a sötét éjszakába. Igyekeztem vidámra venni a stílust, így aztán lassanként kezdett egy kicsit fölengedni. Nemsokára már egészen jól elbeszélgettünk. Elmondta, hogy Mónikának hívják, egyetemista, albérletben lakik néhány évfolyamtársával. - Az a kis fekete is évfolyamtársad? - kérdeztem ártatlanul. - Semmi közöd hozzá! - fakadt ki és hátat fordított nekem. - Jól van, na! Nem akartalak megbántani - próbáltam vigasztalni. - Ne légy már olyan! Csak láttam, hogy együtt vagytok. - Egy merész ötlettel átöleltem a vállát. Hirtelen megfordult, magához ölelt, arcunk szinte összeért. Egymás szemébe bámultunk néhány pillanatig. - Miért nem csókolsz meg? - suttogta. Meglepődtem. Túl gyors volt a győzelem. Vagy talán korai még győzelemre gondolni? Kissé tétován érintettem ajkait, de ő hevesen magához vont. Csókolóztunk. Hosszasan. Olyan szenvedéllyel csókolt, hogy egészen fölbátorodtam. Először csak óvatosan, majd egyre határozottabban simogattam a melleit. Erre még szorosabban hozzámbújt, légzése mélyebb lett, csípőjét az enyémhez szorította. Ekkor már megszűnt számunkra a külvilág. Kezemet lassan lefelé csúsztattam a hasán, kigomboltam a nadrágját, lassan, milliméterenként hatoltam a bugyija alá. Halk nyöszörgése jelezte, hogy jó helyen járok. Középső ujjamat a redők között megnedvesítve csiklójára helyeztem és finoman köröztem rajta. Elhaló sikkantását épp sikerült csókommal elfojtanom. Odabent láthatólag senki sem vett észre semmit nászunkból. Miközben ajkaira tapadt a szám, nyelveink egymást becézték, ujjammal feszülő csiklóján matattam, bal karommal szorosan tartva gyönyörtől vonagló testét. Miután elélvezett, pihent még pár percig a karomban. Utána elköszöntünk a háziaktól, remélve, hogy Mónika átnedvesedett nadrágja nem tűnik föl senkinek, és hazavittem. A kocsiban a házuk előtt még újra csókolóztunk. Mónika újra fölizgult, ölelése hevességéből már éreztem, mire van szüksége. Most már otthonosan gomboltam ki a nadrágját, hogy forrón tüzelő punciját simogassam. A lány szinte az ájulásig élvezett, miközben nadrágomon keresztül fölálló farkamat markolászta, minek folytán én is elélveztem vele együtt. - Szegény, most tele lett a nadrágod gecivel - sajnálkozott rajtam. Rendbeszedte ruházatát, majd az ölem fölé hajolt. Kigombolta a sliccemet, elővette lankadásnak indult fütykösömet, és érzékien nyalogatni kezdte. Lenyalta róla az ondót, majd ajkaival és a nyelvével vette kezelésbe a szerszámot. Csak pár pillanat kellett, hogy erre a babusgatásra az imént elsült fütyi újra keményen ágaskodjon. Mélyen rámhajolt a lány, tövig bevéve vesszőmet, nyelvével a makk peremét masszírozva. Kezével nagyon finoman a zacskó alá nyúlt. Szólni akartam neki, hogy jövök, de már nem volt erőm. Egész testemet megrázta az eddig soha nem érzett kéj. Csípőmet görcsösen előrelökve lüktetve spricceltem Mónika szájába, aki az elégedettségtől kuncogott, ki nem véve szájából a farkamat semmi pénzért. Csak szopta, szopta, amíg a fütykös rángatózott. Végül abbamaradt a gyönyör, Mónika kivette, majd gondosan lenyalogatta a szerszámomat. - Hálám jeléül - tette hozzá. Elbúcsúztunk egymástól, nehéz szívvel engedtem el, marasztaltam. De ő kipattant a kocsiból, a kapuból még visszafordulva integetett. Visszaintegettem neki, miközben nyálától csillogó farkam lassan lehajtotta a fejét... Másnap egész nap nem volt maradásom. A Mónikával töltött este emléke egészen elvette az eszemet, alig vártam, hogy viszontláthassam. Délután odaálltam a kocsival a ház elé, ahol lakott, és vártam rá. Végül órák múltán megjelent. Élénk színű, nyári miniruhában, (úristen, micsoda lábak!!) hóna alatt nejlonszatyorral. Meglepődött, talán kissé el is komorodott, amikor eléálltam. Őszintén elmondtam neki, hogy őrá vártam, mert nem tudom elképzelni az életemet a továbbiakban nélküle. Végighallgatott, de nem szólt semmit. Könyörögtem, hogy legalább vacsorázzunk együtt aznap este. Kétségbeesve kérleltem, és már egészen föladtam minden reményemet, amikor hirtelen átölelte a nyakamat, szájoncsókolt, és így szólt: - Akkor hétkor itt, rendben? - És már be is szaladt a kapun. Az este... Mónika csodálatos volt. Amikor megláttam, alig ismertem meg. Sötét, térdig érő szoknya, fehér blúz, diszkrét smink. Egy úrinő. Barátságos, kedves, halk szavú, a beszélgetésben néha el-elszólja magát, műveltség, tájékozottság érződik szavain, amit eddig nem is álmodtam volna. Egy érett, értelmiségi nő ült velem szemben az étterem hangulatvilágításában, és akárhogy figyeltem az arcát, alig tudtam elhinni, hogy ő az a huncut kislány, akinek ajkai olyan mennyei gyönyört okoztak nekem... Mikor is? Tegnap. Ez volna hát az a kislány, aki tegnap este úgy leszopott, hogy amíg élek megemlegetem?! Az este földobott. Vacsora után még sétáltunk egyet a nyári éjszakában, csókolóztunk is, de mértékletes voltam. További terveim voltak még arra az éjszakára... Amikor a kocsihoz értünk, öntudatosan javasoltam, hogy menjünk föl hozzám, meginni valamit. De keserűen csalódnom kellett, mert Mónika haza akart menni. - Kérlek, vigyél haza - hajtotta a vállamra a fejét. Magam sem értem hogy miért, de szó nélkül engedelmeskedtem. Útközben aztán mindenféléről beszélgettünk, de nem mertem firtatni tartózkodásának okát. A kapuban, mintegy kárpótlásul, olyan érzéki csókolózást rendezett nekem, hogy máskor igencsak meg lett volna a hatása, de most, az elszalasztott éjszakai program miatt egyáltalán nem esett jól semmi. - Mikor láthatlak megint? - kapaszkodtam belé, amint elindult. - Nem tudom, még több vizsgám van hátra... Van valami ötleted? - Hogyne volna! - lelkesültem föl. - Van egy kis faház a hegyekben, a hét végére elmehetnénk kirándulni. A haverom mindig ideadja a kulcsot ha kérem. Ott csak ketten leszünk. Ha akarod, hozd a könyveidet is, csönd van, lehet tanulni is... - tettem hozzá csaléteknek. Meg is lett a hatása. - Jaj de jó, úgy unom már a zsúfolt albérletet... - Akkor péntek délben itt leszek érted. Legyél kész addigra. Valahogy nem sajnáltam már az elszalasztott éjszakát... Azon a hétvégén tehát kirándulni mentünk. Délben, amíg vártam a kocsiban a ház előtt, képzeletemben már Mónikát csókoltam valahol a természet lágy ölén. Bár Mónika öle sokkal jobban érdekelt... Amikor megjelent a kapuban, elakadt a lélegzetem. Rikító piros pólótrikó volt rajta, egészen szűk, tökéletesen kirajzolta mellei formáját, mellbimbóit. Ehhez hófehér forrónadrágot vett föl, amely nemcsak hogy ráfeszült a fenekére, de a szára olyan kurta volt, hogy elöl kilátszott a punciszőre. Mindehhez egy hatalmas kék-piros sporttáskát cipelt. - Na, hogy tetszem? - huppant be mellém az ülésre, a szörnyű táskát a hátsó ülésre dobta, majd áthajolva megcsókolt. - Hát, nem semmi... Nekem mindenesetre máris föláll... Csak az a bajom, hogy aki férfiember téged meglát, annak mindnek föláll majd a farka. - Indítottam, és nekivágtunk az útnak. - Na és? Csak nem vagy féltékeny? Tudhatnád, hogy nekem csak a tiéd kell - nyugtatgatott Mónika. Nyomatékképpen átnyúlt és megsimogatta a szóban forgó testrészemet. - Ezt most ne, az istenért! - hördültem föl, hirtelen kikerülve egy biciklist. - Pedig olyan izgi...! - kuncogott Mónika. - Hová is megyünk tulajdonképpen? - Föl a hegyekbe, egy csöndes helyre. Ott majd megkapod a magadét... - Remélem is... Nem csalatkozott reményeiben, de én sem. Már útközben sikerült rendesen fölizgatnia, ahogyan ott ült mellettem, széttárt combokkal, a szűk forrónadrágból előgöndörödő szőrzettel. Eszébe jutott, hogy tanulnia is kellene, ezért megfordult az ülésen, föltérdelve kotorászott a hátul levő táskájában. Rikító fehér nadrágja messzire világított a szélvédőn keresztül, a szembejövők néha majdnem az árokba mentek a látványtól. Miután előkotorta a könyvét, belemerült, bal lábát lazán az ölembe helyezve. Olyan gyermeki ártatlansággal csinálta mindezt, hogy nem voltam képes rászólni ezért. Arról nem is beszélve, hogy odapillantva rá, a látványtól bizony elakadt a szavam. Nem mertem sehol megállni hogy kiszálljunk, mert nadrágom elöl igencsak dudorodott. Ezt egyébként ő is tudta, direkt rájátszott, hogy izgalomban tartson. Végre megérkeztünk a hegyekbe, ahol az ismerősömnek volt a faháza egy félreeső kis tisztáson. Itt már nyugodtan kiszállhattam, csak az erdő madárdalos jó levegője vett körül bennünket. A házat már egy ideje nem használták, így először ki kellett takarítani. Nekifogtunk hát lepókhálózni, leporolni a bútorokat. Dobogó szívvel néztem Mónikát, ahogyan tesz-vesz, minden mozdulata a gyönyör ígéretét hordozza... Hófehér nadrágja természetesen már az elején piszkos lett, piros trikója szintén. Amikor ezt szóvá tettem neki, magától értetődő természetességgel bújt ki mindkettőből, és folytatta a munkát teljesen meztelenül, mindössze egy edzőcipőben. Néha rámvillantotta mosolyát, hát nem nagyszerű ez? Amikor készen lettünk, behordtuk a holminkat, majd én is nekivetkőztem és leszaladtunk a közeli tóhoz megfürödni. Mónika szertelenül viháncolva élvezte a meztelen hancúrozást, mindig találva alkalmat fölmeredő fütyim megmarkolászására. No meg hát én is be-benyúltam a lába közé amikor csak tudtam... Fölajzva futottunk vissza. A faház mögötti kis tisztáson Mónika beleheveredett a selymes fűbe, én meg őrá. Élvezettel hemperegtünk összefonódva, ide-oda görögtünk egymás testét csókolva. A lány kacagása lassanként ziháló lélegzésbe ment át, egyre szorosabban ölelt. Simogattam, csókoltam ahol értem, de leginkább mellbimbóit, ölét. Arcomat befúrtam szétnyíló combjai közé, körbepuszilgattam punciját. A sötét szőrzeten és rózsaszín szeméremajkain ekkor már az izgalom nedvessége csillogott. Nyelvemet óvatosan bedugtam a résbe, mire Mónika teste hullámzani kezdett. Ahogy nyelvem le-föl járt a résben, úgy rángatózott, lüktetett az egész teste. Végül követelőzően feszülő csiklóját nyalogattam körbe, majd csak a makkot. Mónika hídba feszült, jajgatva élvezett. Végül elcsitultak testében az izmok, légzése meglassult. Újra körbecsókoltam combjai belső oldalát, majd a punciját. A csikló még mindig rózsaszínűen duzzadva várta az ingerlést, újra megérintettem hát nyelvem hegyével. Mónika fölsikkantott, combjait ha lehet még szélesebbre tárta. Most előrébb másztam, hímvesszőmet óvatosan a hüvelybe vezettem. Ráborultam a lányra, aki egyetlen heves mozdulattal ráhúzta magát, hüvelye forrón löktetve ölelte, szorította. Zihálva lökdöstük egymáshoz csípőnket, kezemmel lenyúlva csiklóját sem hagytam ki a műveletből. Mónika orgazmusának hevessége minden eddigit felülmúlt. Nyüszítve dobálta magát alattam, hüvelyizma elképesztő erővel szorította ütemesen a farkamat; erre engem is utolért a végzet, több liternyi ondót lövellve élveztem el. Úgy, alul-fölül összefonódva szundítottunk el a langymeleg nyári napon ott a kis tisztáson. A Nap már nyugaton járt, amikor a hűvösre fölébredtünk. Leszaladtunk fürödni a tóra, majd a faház előtt tüzet raktunk, vacsoráztunk. Utána fáradtan bújtunk be együtt a hálózsákba. Összekapaszkodva aludtunk el. Másnap arra ébredtem, hogy szokásos hajnali merevedésem ezúttal túlságosan is eredményes volt. Tekintve, hogy Mónikával egy hálózsákban és meztelenül aludtunk, erekcióm eredményeképpen fütykösöm makkja Mónika punciját böködte. Általában ébredés után elmúlik a spontán merevedésem, de most, miután fölébredvén a helyzet tudatosodott bennem, az erekció maradt. A lány testének közelsége, illata, szabályos légzése, makkomat birizgáló punciszőre mind-mind fokozták reggeli izgalmamat. Óvatosan, hogy föl ne ébresszem, becsúsztattam a farkamat a combok tövénél levő kis résbe. Végül egészen ott voltam a puncijánál, és ez elég is volt nekem. Aprókat mozogtam, és pár perc múlva már el is élveztem. Úgy látszik, maradt még tegnapról valami bennem, mert sikerült telespriccelnem Mónika ölét. A lány fölriadt az utolsó erőteljesebb lökésre: - Mi történt? - nyitotta ki a szemét. - Elélveztem - közöltem lakonikusan. Még nem ébredhetett föl egészen, mert csak pislogott: - Mit csináltál? - Elélveztem. Reggel mindig föl szokott állni a farkam, de most el is sült. - Csak nem nyúltál magadhoz? - hitetlenkedett. - Nem magamhoz, hozzád. A puncid éppen jó helyen volt. Mónika erre gyorsan kinyitotta a hálózsákot hogy szemlét tartson odalent. - Te jó ég! - sóhajtott föl az ondófolt láttán. - Miért nem szóltál, hogy mit akarsz? - Olyan jól aludtál, minek ébresztettelek volna föl? - csókoltam meg a bal mellbimbóját. - Azt hiszem, már teljesen fölébredtem - hajolt fölém Mónika. Kezébe vette lankadt fütyimet, és a rá jellemző módszerességgel kezdte lenyalni róla az ondót. Ezt olyan ügyesen csinálta, hogy mire megtisztogatta, addigra keményen fölmeredő farok volt a kezében. És ekkor már minek megállni félúton? Addig szopta, amíg rogyásig nem élveztem... Csodálatos hétvégét töltöttünk Mónikával a hegyekben. Bejártunk erdőt-mezőt, és természetesen lépten-nyomon szeretkeztünk, ahol csak lehetett. Ülve, állva, fekve, elölről, hátulról, ahogy éppen jólesett. A természetjárásnak ehhez a speciális módjához találtam Mónika sportszatyrában egy bő szoknyát, amely térden alul érő volt. Rábeszéltem, hogy ebben járjon kirándulni, mégiscsak illedelmesebb, mint az a szemérmetlen forrónadrág. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen szoknya alá nem kell feltétlenül bugyit fölvenni és ez alkalomadtán hatalmas előny. És tényleg. Nagyszerű volt, hogy akárhányszor csak megkívántuk egymást, elég volt csak a szoknyát fölhajtani és máris mindent lehetett. Hát, ennyit az illedelmes ruhadarabokról... Vasárnap ebéd után Mónika határozottan kijelentette, hogy most már tényleg tanulni fog. Táskájából néhány tekintélyes méretű könyvet szedett elő, és elvonult velük a tisztásra napozni. Én megpróbáltam magam elfoglalni a ház körül, de mintha mágnes vonzotta volna a tekintetemet a tisztás felé. A fűben nem láthattam a lányt, csak meztelen popsija virított, mint valami fehér kőből kifaragott modern szobor. Végül nem bírtam magammal, én is meztelenre vetkőztem, és ősember módjára cserkésztem be szerelmem tárgyát. Hangtalanul igyekeztem a közelébe, szemmel tartva kívánatos fenekét mint irányzékot. Odaérve csalódottan láttam, hogy Mónika, arcát a nyitott könyvre hajtva, alszik. A kis csaló! Na de most...! Föléhajoltam, hosszan megcsókoltam a tarkóján. Mélyet sóhajtva ébredt föl, lassan hanyatt fordult. A következő csók már a száját érte, a harmadik a mellét... És így tovább. Aznap már csak lovagolni tanult meg. De nem a könyvekből... Este aztán csak a holmijáért ment föl Mónika az albérletbe. Föl akartam kísérni mert kíváncsi voltam a szobatársnőire, de nem engedte. Azt mondta, elégedjek meg vele. - Talán félsz, hogy elcsábít valamelyikük tőled? - viccelődtem. De ő csak nézett maga elé, nem mertem tovább forszírozni a dolgot. Elég sokat vártam rá, sokkal több időt, mint ami két sporttáska összecsomagolásához szükséges. Amikor végre megjelent, az utcai lámpák fényében is látszott, hogy sírt. Némán bedobta a hátsó ülésre a táskákat, majd beült mellém. - Mehetünk - szólt. Bár nagyon boldog voltam, hogy ez a nagyszerű lány most már csak az enyém, mégis kissé elrontotta az örömömet, hogy nem tudtam: vajon milyen áron? Aznap este finoman, de határozottan visszautasított minden közeledést, de én ezt - tekintettel a hétvégére - nem is nagyon bántam... * ...Két hónapja lakott már nálam Mónika, megosztva velem a másfélszobás garzont, és már el sem tudtam képzelni, hogyan is tudtam eddig élni nélküle. Szenvedélyesen szerettük egymást; szavakkal és tettekkel egyaránt. Ha én mentem el reggel előbb, ágyba vittem neki a reggelit; de este, amikor későn jöttem haza, ő várt meleg vacsorával... És gyönyört nyújtó ölével. Néha elmentünk esténként valahova. A társaságban mindenki irigykedett rám, Mónika szép volt és elbűvölő, és ha kellett, nagyon okos is. Egyéb jótulajdonságairól pedig nem illik társaságban beszélni... Férfiismerőseim hol nyíltan, hol leplezetten próbáltak kikezdeni vele, akár a személyes jelenlétemben is. De ő minden bizalmaskodó közeledést finoman visszautasított. Időnként, világos pillanataimban magam is csodálkoztam rajta, hogy egy ilyen lány mint Mónika, hogyan érheti be egy olyan pasassal mint én? Hát, igen... Egy este későn jöttem haza, szóltam előre Mónikának, hogy dolgom van. Az előszobába lépve láttam, hogy a konyhában ég a villany, de Mónika nem volt ott, vacsorának sem volt híre-hamva sem. Éppen szólítani akartam, amikor a szoba felől ismerős hangok ütötték meg a fülemet. Mónika nyöszörög, jajgat. De nem fájdalmában, hanem... Halálraváltan torpantam meg. Úristen! Mónika akkor nyöszörög így, amikor szeretkezés közben különösen élvezi amit teszek vele... Reszkető lábakkal osontam a szobaajtóhoz és belestem. A szétdúlt ágyon Mónika feküdt hanyatt meztelenül, combjai széttárva, lejjebb, szintén meztelenül, alig hittem a szememnek, a kis fekete barátnője, arcát Mónika combjai közé fúrva; formás feneke, fekete szőrzettel borított puncija éppen felém domborodott. A kis fekete lendületesen nyalt, Mónika teste a szokott módon reagált: görcsösen hullámzott. Döbbenten álltam. A hangok alapján csalárd férfira számítottam, aki elorozta nőmet, verekedésre szántam magam, elégtételt veendő azért, amit a szerelmemmel tett... A látvány egyszerre bizarr, és valahogyan mégis izgató volt... Ekkor Mónika fölpillantott. Ahogy meglátott, sikoltva rúgta el magától a kis feketét, aki a szemközti szekrénynek vágódott. Odarohant hozzám, átölelt, csókolt. Én is átöleltem, nyugtatgattam, de a kis fekete fölugrott a földről, és sikítozva cibálta el tőlem. Artikulátlanul üvöltött, hisztérikusan rángatta ki a karomból a lányt, aki viszont belém kapaszkodott. Hirtelen elrántottam előle Mónikát, és visszakézből pofonvágtam. A kis fekete a földre esett és ott is maradt. Mónikát a hátam mögött biztonságba helyezve föléje hajoltam, attól félve, hogy valami baja esett. Erre az lendületből úgy tökön rúgott, hogy megszédülve rogytam össze. A kis fekete újfent visítva most énrám rontott. Őt viszont Mónika kapta el hátulról, lerántotta rólam, és a földön hemperegve birkóztak, mindent fölborítva, összetörve maguk körül. A fájdalomtól félájultan, négykézláb vánszorogtam ki a fürdőszobába. Az odabentről kiszűrődő pufogás, csörömpölés, bútorrecsegés, visítozás, egyetemista lányokhoz méltatlan, trágár üvöltözés közepette nagynehezen kibújtam a nadrágomból, hogy enyhíthessem a fájdalmat, amit a kis feketével való megismerkedésem alkalmából a heréimben éreztem. Mire valamennyire helyrehoztam magam, addigra elcsöndesült odabenn a csatazaj. Rosszat sejtve támolyogtam vissza a szobába. Felborult bútorok, vázacserepek, kiszóródott virágföld közepette a két meztelen lány, tele kék-zöld foltokkal, a földön ült és egymás vállára borulva hangtalanul sírt. Sóhajtva ereszkedtem oda melléjük, magamhoz vontam Mónikát, aki a vállamra hajtotta könnyáztatta arcát. Ezt látva a kis fekete hangosan hüppögni kezdett. Mónika erre odahúzta maga mellé, de én átvettem tőle, és a másik vállamra vontam, bal kezemmel simogattam. Hosszú percekig ültünk már ott a romok között, amikor a kis fekete szipogva megszólalt: - Bocsáss meg... Elvesztettem a fejemet... Ne haragudj... Annyira gyűlöltelek... Teljesen kétségbeestem... Kérlek, bocsáss meg... Egyébként Anita vagyok... - tette hozzá váratlanul és újra bőgni kezdett. A másik oldalról Mónika is elsírta magát. Gyöngéden simogattam mindkét lány haját, vártam, hogy lecsillapodjanak, és ennek számomra is váratlan eredményeképpen eladdig lankadt fütykösöm nyújtózni, vastagodni kezdett. A hüppögés mintegy varázsütésre megszűnt. Mónika odanyúlt, és nagyon kíméletesen végigsimított hímvesszőmön, amire az rögvest fölemelte a fejét. A lány néhányszor előre-hátra mozgatta a bőrt rajta, majd egészen hátrahúzta a fitymát. Ekkor a farkam már keményen állt, a szabaddá vált makk feszesen duzzadt. A megszokott mozdulattal nyúltam Mónika melle után, de eltolta a kezemet: - Ne engem - súgta. Oldalt fordultam és láttam, hogy Anita szinte megbabonázva bámulja ágaskodó fütykösömet. Óvatosan végigsimítottam a mellét, játszadoztam egy kicsit a bimbójával. Összerezzent az érintésre, de nem hárította el a kezemet. Amikor pedig puszilgatni, nyalogatni kezdtem a mellbimbóit, éreztem, hogy teste apránként ellazul, és másfajta izgalom keríti a hatalmába. Fölemeltem a kis feketét a földről, az ágyra fektettem, ketten hajoltunk fölé. Mónika a száját csókolta, melleit simogatta, én a hasán haladtam a számmal lefelé. Amikorra sűrű fekete szőrzettel borított öléhez értem, addigra már széttárta combjait, odakínálva nedvező punciját becéző nyelvemnek. Kitapogattam feszülő csiklóját, körbenyaltam. Teste rándulásából éreztem, hogy közel számára a kéj, nem hagytam hát az aprócska makkot elbújni: arcomat szinte belefúrtam az ölébe. Nyelvem szorgosan működött, Anita teste rángatózott, egyre hevesebben dobálta a csípőjét. Rekedt kiáltás szakadt ki belőle, ahogyan görcsbe rándult testtel elélvezett. Gyöngéden csókolgattuk még Mónikával, amíg lecsillapodott benne a kéj lüktetése. Mónika ekkor hátulról átölelte Anitát, föltérdeltek az ágyon. Nekem szemével intett, hogy feküdjek hanyatt. Mindketten fölémkerültek, Mónika szorosan ölelte barátnőjét, és lassan rámengedte. Lenyúlva beillesztette a farkamat Anita hüvelyébe. Óvatosan engedte rá Mónika a lányt szerszámomra, miközben egyik kezével a csiklóján körözött. Éreztem a szűzhártya ellenállását, majd egy apró mozdulat, talán nem is Mónika, hanem Anita csípője sürgette már az aktust. Halk sikkantással fogadta magába a lány hímtagomat, tövig rámereszkedett, érzékien mozgatta a fenekét. Mónika eközben a nyakát csókolta, mellét masszírozta. Anita mozdulatai egyre hevesebbek lettek, le-föl mozgott, csípőjével körözött. Odanyúltam a csiklójához, mire szinte azonnal eksztázisszerű orgazmus tört rá. Hörögve nyöszörgött, hüvelye lüktetve szorított, méhszája előrenyomulva makkom végét böködte, mire én is hatalmasat spriccelve elélveztem. Mónika gyöngéden tartotta Anita vibráló testét, majd a gyönyörtől szinte félájult lányt óvatosan lefektette mellém. Ő maga ráhajolt a már éppen lankadásnak indult fütykösömre és lenyalta róla a nedveket. Természetesen nem kellett sok, hogy a mai napon oly sokat szenvedett szerszám újra délcegen ágaskodjon. Mónika tövig bevéve a fütyköst, ujjaival a zacskót masszírozva elégedetten mormogva szopott. Amikor már elég keménynek találta, lábát átvetve rajtam fölémtérdelt, és rámereszkedett. Forró hüvelye mohón nyelte el hímvesszőmet, ütemes szorítása hamar meghozta a vágyott eredményt: újra megrázta a kéj meggyötört testemet. Makkom nekifeszült Mónika méhszájának, belélövellve maradék ondómat. Mónika rámborult, csókolóztunk. Kezemmel simogattam a punciját, amíg az ő testét is elöntötte a gyönyör. Csodálatos érzés volt, ahogy ruganyos teste hozzámsimulva hullámzott. Csak akkor gördült le rólam, amikor ellankadt fütykösöm kicsúszott a hüvelyéből. A kéjtől elpilledve hevertünk az ágyon mind a hárman. Anita mozdult elsőnek. Odahúzódott Mónikához, arcon csókolta. Mónika viszonozta a csókot, puszilgatták egymást, eközben mindenfélét sugdostak egymás fülébe. Anita mozdulatai határozottabbak lettek, egyre lejjebb haladt, majd végül befúrta arcát barátnője combjai közé és nyalni kezdte a punciját. Mónika kéjes sóhajjal tárta szét a lábait. Erre én Anitát közelítettem meg alulról, ujjaimmal óvatosan széthúztam nedvesen csillogó szeméremajkait, és újra nyalogatni kezdtem a csiklóját. Azon már meg sem lepődtem, amikor farkamat ismerős száj vette kezelésbe. A kör bezárult... A két lány szinte egyszerre élvezett el, sikkantásaik betöltötték a szobát. Látva és hallva gyönyörüket, farkam is igyekezett keményedni, de hát a sok használat meglátszott rajta. Amikor kissé magukhoz tértek, a lányok egyszerre szoptak, egymás szájából véve ki fütykösömet. Mónika tanítgatta a dolog fortélyát, és Anita tehetséges tanítvány volt. Lelkes igyekezete végül meghozta a várt eredményt. Ajkaival, nyelvével sikerült megajándékoznia a gyönyörrel. A rángatózó farokból azonban már csak pár csepp ondó folyt ki, és Mónika gyorsan lenyalta mindet barátnője elől... Másnap már igencsak magasan járt a Nap, mire fölébredtem. A szoba így, napvilágnál, eléggé siralmasan festett. Összetört vázacserepek a földön, felborult virágtartók, kiszóródott virágföld, a fotelek egymás hegyén-hátán... De az ágyon összebújva szuszogó két lány látványától melegség öntötte el a szívemet. Pár perc múlva már lezuhanyozva, jókedvűen ébresztgettem a lányokat egy-egy tejszínes kávéval. Mónikát szokásom szerint mellbimbójára adott csókkal, amit ébredése jeléül azonnal érzékien viszonzott. Kezébe nyomtam a kávéscsészét, és Anita fölé hajoltam. Finoman megcsókoltam az ő bal mellbimbóját is. Erre mélyet sóhajtott, nyújtózkodott, csak ezután nyitotta ki a szemét. Ahogy meglátott, reflexszerűen öle elé kapta a kezét, de a következő pillanatban észbe kapott, és elnevette magát. Leültem melléjük az ágyra. Anita hálásan kapott a kávé után. Szinte egy hajtásra kiitta. - Úgy látom, lesz dolgom mára - nézett körül a szobában, miközben visszatette a csészét a tálcára. - Én nem így gondoltam - szólaltam meg, Mónika tekintetét keresve. - Mi majd rendet rakunk amíg te elhozod a holmidat. Döbbent csönd támadt, majd Anita egészen furcsa, fojtott hangon szólalt meg: - Te... Te ezt komolyan gondolod? Bólintottam, erre egészen hitetlenül Mónikára nézett, de ő csak engem bámult. Tekintetéről regényt lehetett volna írni... Anita már nyitotta a száját, hogy újra kérdezzen, de megelőztem: - Igen. Két nagy könnycsepp gördült le a kis fekete arcán ahogy a nyakamba vetette magát. Hanyatt lökött az ágyon, összevissza csókolt, közben valami olyasfélét motyogott, hogy milyen rendes vagyok, és mindeközben egészen nedves lettem a könnyeitől. Viszonoztam az ölelését, és ahogy így mindketten meghatódva szorítottuk magunkhoz a másikat, valamiféle addig ismeretlen boldogságot éreztem. A tálcát Mónika kapta el. Nézte egy ideig ahogy összekapaszkodva hempergünk ide-oda az ágyon, majd mélyet sóhajtott. - Hát akkor, munkára! - állt föl mellőlünk. - Gyere te is zuhanyozni - hívta barátnőjét. Anita lekászálódott rólam, éppen idejében, mert már kezdett ágaskodni a farkam puncijának közelségétől, és ezt most nem szívesen hoztam volna Mónika tudomására. A lányok elvonultak a fürdőszobába és hamarosan buja kacagás, sikongatás jelezte, hogy jól érzik magukat. Én eközben elkezdtem a szoba lakhatóvá tételét. Időnként kísértést éreztem, hogy belessek a fürdőszobába, de szerencsére erőt vettem magamon. Nemsokára előkerültek a lányok is, frissen, üdén, illatosan, és - ha hihetek a szememnek - kielégülten. Anita felöltözött és elviharzott, Mónika, a melegre és rám való tekintettel, csak úgy, meztelenül csatlakozott hozzám a pakolásban. Percek óta dolgoztunk már, de nem szólt egy szót sem. Egyszer csak észrevettem, hogy könnyes a szeme. - Ezt egyáltalán nem gondoltam volna rólad... - szólalt meg. - Köszönöm... Még sosem láttam annyi szeretetet és hálát mint ekkor Mónika tekintetében. És miközben megcsókoltuk egymást arra gondoltam, hogy ez még a tökön rúgást is megérte..
Beküldő:análimádó


Szextörténet ajánló:


Anya és én pornózunk


Anya és én pornózunk

Az én történetem akkor vált igazán érdekessé mikor az apám megcsalta az anyámat egy 24 éves csajjal. Az anyám 37 éves nem túl sovány de nem is mondhatni rá hogy elhízott vagy duci, inkább formás ha jellemeznem kéne. Mielõtt megtörtént a megcsalás sem mondhatnám hogy szégyenlõs volt az anyám elõttem de a fiatal csaj után azért egyre érezhetõbbé vált a dolog. Az el....

Erotikus mese, Regina a tinilány


A fények hevesen cikáztak, a zene hangosan zörgött, a fiatal testek egymáshoz simultak. Az izmos, férfi testek a puha, női testekhez dörgölődztek. A lányok mellbimbói, a férfiak hímvesszői megkeményedtek az érintéstől. A hangulat forró volt a vágytól.

A lányok és a fiúk sem szégyellték a felsőtestük. A hamvas keblek kibuggyantak, az izmos testek megfeszültek. Az ölek és az ágyék....

Az első kalandom


Ebben az évben a születésnapom egy szerdai napra esett, ez a nap azért volt fontos, mert megbeszéltem Gergővel, hogy a születésnapomon lefekszem vele!
Gergő egy nagyon helyes fiú már 4,5 hónapja jártunk együtt s gondoltam mostmár itt az idő! Szeretem Gergőt, még a mái napig is együtt vagyunk!
Ezen kis bevezetés után leírnám nektek, első szexuális élményemet, amely a számomra felejthe....

Szex a kocsiban


Szex a kocsiban

Erika a szekrény oldalának dõlt a hátával, kis terpeszben állt, combjain a fekete combfix feszült, punciját egy fekete, selymes anyagú bugyi fedte, amely olyan feszes és vékony volt, hogy lehetett látni ahogy a dús punciszõr csigákba tekeredik alatta.








Én elõtte térdeltem, a bugyi szegélye és a harisnya csipkéje....

Első alkalom 2. nap


Hamar ágyba kerültem a mozgalmas nap után, de sokáig nem jött álom a szememre. Gondolatban újra átéltem a nap történéseit. Szégyelltem magam, de be kellett vallanom magamnak hogy mindent nagyon élveztem.Másnap reggel már hétkor talpon voltam.
Nyolc körülre beszéltem meg Zolival hogy megyek hozzá. Mentem is volna meg nem is. Még mindig nagyon szégyelltem magam. Gondoltam inkább úszom egyet.L....

A megázott főnöknőm


Egész nap esett az eső, alig akadt egy-két vásárló az ABC-ben, ahol dolgoztam, így aztán unalmasan teltek az órák. A főnökasszony reggel, nyitás előtt bejött, átvette az árut a beszállítótól, majd nemsokára elment, azzal, hogy este, majd zárásra visszajön. Mivel egész nap én voltam szolgálatban, ezért este is ott kellett legyek a zárásnál. Úgy telt el az egész nap, hogy ásítottam jobbra-balra, leg....







Szextörténet címkék

kamion | pizsamát | lányom szüzessége | szlovák | beszarik |
Az oldalra beküldött szextörténetek, erotikus, és pornográf történetek a felhasználóktól származnak, ezért a szolgáltató felelősséget nem vállal! Ha az oldalon jogsértő, vagy egyéb okból kifogásolható történetet, szexuális tartalmú írást találsz, akkor azt jelezd a szerkesztőknek, és eltávolítjuk.