Érzelmek rabláncán
Pétert négy éve ismertem meg. Első látásra nem hittem volna, hogy ő lesz a legkedvesebb ember az életemben. Magas, bár nem éppen sportos testalkatával toronyként magasodott fölém. Első randevúnkon nagyon zavarban voltam, így össze-vissza hablatyoltam neki mindenféléről. Ő végig kedvesen bólogatott, szürkés szemei az arcomat nézték, de volt benne valami furcsa, mintha belém akart volna látni. Keskeny ajkai éppen hogy megrezdültek valamely mosolykezdemény felé, de soha nem érték el céljukat. Arca mindig kemény maradt, keveset beszélt, szavai viszont mindig megtalálták az utal a lelkembe. Olyan volt, mintha csak rám hangolódott volna.
A Gellért hegyen sétáltunk, amikor megelégelte a sok beszédet, penge ajkával fojtotta belém a kitörni készülő szavakat. Akkor hallgattam el először. Csendben sétáltunk haza, egymás kezét fogva. Onnantól egy rózsaszín köd telepedett körénk. Péter lett minden. Reggel az ő arcával ébredtem, este a tőle kapott nyakláncot szorítottam. Kezemen minduntalan az ő illatát éreztem. Nagyon türelmesen bánt velem, nem akart semmit sem elsietni. A szüleimnek két hónap után mutattam be, anya az első pillantástól kezdve nem kedvelte, azt mondta, hogy van Péterben valami nyugtalanító. Ilyenkor mindig kinevettem.
Gyönyörű tavaszi estében álltunk a buszmegállóban. Hosszan csókolt, nem akart elengedni. Már tudtam, hogy aznap vele fogok aludni. A mellkasom lüktetett az izgalomtól. Hagytuk a buszt, inkább sétáltunk. Nem beszéltünk, Péter néha erősebben megszorította a kezem, láttam, hogy ő is izgatott. Az ajtóban megálltunk csókolózni, majd felkapott és az ágyra terített. Egyenként szabadított meg a ruhadarabjaimtól, minden láthatóvá váló területet jó alaposan végigsimogatva. Szürke írisze szinte röntgensugárként pásztázta lemeztelenedő valómat. A szemembe nem nézett. Kezemmel a pólója után kaptam, de annyira remegtem, hogy képtelen voltam lehúzni róla. Megfogta a csuklómat, lágy csókolt lehelt a kézfejemre, majd letette őket a puha ágyneműre. Ő maga vetkőzött le. Pénisze kissé elemelkedett ágyékától, úgy bukkant a lámpafényre. A hasam teljes görcsbe rándult.
- Ne félj! –mondta. Nem ment, de azért próbáltam lenyugtatni száguldó szívverésemet. Egyik mellbimbómat a szájába vette és óvatosan szívogatta. Kellemesnek éreztem. Láttam, hogy a másik is keményedni kezd, alul pedig forróság öntött el belülről. Ilyet még soha sem éreztem. Hosszú ujjaival a forróság forrását kereste, lassan dörzsölgetni kezdte szemérmemet. Nedvességet éreztem, majd egyik ujja becsusszant a hüvelyembe, felkiáltottam meglepetésemben, majd combjaimat gyorsan összezártam. De ő nem tágított, másik kezével szétfeszítette lábamat, ujját pedig lassan mozgatni kezdte bennem. Lassacskán kezdtem felolvadni, kellemes melegség járta át az egész testemet. Erre még egy ujját belém tolta. Felsikkantottam a hirtelen érzéstől. Rám hajolt és megcsókolt, közben végig ingó mellemet figyelte, ahogyan fel s alá ringott.
Keménységét bejáratomhoz illesztette, majd elkezdett befelé nyomulni. Szörnyű fájdalmat éreztem, miután lilás makkja belém préselődött. Láttam, ahogyan vérem a péniszére csordul. Gyorsan becsuktam a szemem és beharaptam az ajkamat. Kézfejével a homlokomra simított, majd beljebb hatolt. Sikítottam, a fájdalom csak fokozódott. Megpróbáltam eltolni, de nagyon erős volt, csípőmet határozottan tartotta, majd tövig belém merült. Valaki üvöltött. Először csak egy, majd egy tucat könnycsepp gördült végig az arcomon. Egész bensőm remegett, Péter pedig megmozdult.
- Ne! - kértem, könyörögtem, ordítottam. Péter a nyakamat simogatta kedvesen.
- Nem lesz semmi baj – súgta. Majd újra mozdult. Könnyeim kifogyhatatlanul potyogtak a fehér ágyneműre, hajam nedvesen tapadt hozzám. Ő még mindig ringó kebleimet csodálta. Egyre gyorsabban mozgott. Ajkam kiszáradt, nem jött ki hang a torkomon, csupán valami hörgés. A könnyfátyol mögül az arcára néztem. Mosolygott. A levegő halkan távozott a pengeajkak közül. Melegség öntött el belülről. Péter némán sóhajtva rám zuhant. Boldog voltam. Boldoggá tettem a férfit, aki szeret. Könnyeim tovább záporoztak, de a fájdalom kezdett eltompulni.
Onnantól kezdve nagyon sok időt töltöttem nála. Szerettem nézni a mosolyát. Év végén először buktam az egyetemen. Péter azt mondta kedvesen, hogy nem lesz semmi baj, majd kijavítom. Anya nagyon mérges lett. Otthon egyre többet veszekedtünk. Szeptemberben Péter felajánlotta, hogy költözzek hozzá. Örömmel dobtam bőröndbe huszonkét év összegyűjtött csecsebecséit. Péter a bőröndömet a gardrób sarkába tette, azt mondta, hogy most új, közös csecsebecséket kezdünk el gyűjtögetni.
Aznap este megmutatta, hogyan tehetem még boldogabbá. Leült az ágyra, levetkőzött, majd rólam is levette a ruhákat. Maga elé térdeltetett, majd péniszét a kezembe adta. Lassan kezdtem el simogatni, ez eleinte tetszett neki. Majd markomat a maga köré kanyarította, kérte, hogy így mozgassam, de nem csúszott eléggé. Azt mondta, vegyem a számba, én megtettem. Furcsa íze volt, egyáltalán nem ízlett, de láttam, hogy neki nagyon kellemes. Először körbe-körbe nyalogattam, majd számba vezettem. Óvatosan kóstolgattam. Fogam véletlen hozzáért lüktető férfiasságához. Erre nagyon mérges lett. Ügyetlennek és hasznavehetetlennek nevezett. Kértem, hadd próbáljam meg újra. Nem engedte, inkább felnyársalta puncimat és pár kíméletlen lökés után belém élvezett. Nem is mosolygott. Szomorú voltam, nem akartam neki fájdalmat okozni.
Ridegség költözött közénk. Nem beszélgettünk. Péter viszont minden este elmondta, hogy szeret, miután forró magjától tocsogó puncimból kihúzódott. Viszonozni akartam a szeretetét. Egyik este az ágy végéhez térdeltem, combját átkulcsolva kértem, hadd szeressem. Nagyon kedves volt, megengedte, de azt mondta, hogy segít. Kezét tarkómra simítva belemarkolt a hajamba. Hagyta, hogy nyalogassam, majd szopogassam. Azután fejemet megragadta és farkát a torkomra tolta. Nem kaptam levegőt, hányingerem lett, öklendezni kezdtem, kezét téptem lefelé, de nem engedett. Nyálam bugyborékolva folyt ki a szám szélén. Rettenetesen sírtam. Végre elengedett. Pár pillanatot várt, míg levegőt vettem, majd újra a számba furakodott. Ezt többször megismételte, majd minden eddiginél mélyebben magára húzott. Nagyon sokáig benn tartotta, előttem elsötétült az egész világ egy pillanatra. Keserű spermáját ki akartam köpni, de nem engedte, erősen befogta a számat, majd megszorította a torkomat. Az egészet lenyeltem. Elégedetten mosolyogva simogatta a hajamat. Megdicsért, hogy nagyon ügyes voltam. Azután nagyon sokszor csináltam ezt neki, mindig nagyon örült neki. Azt mondogatta, hogy igazi profi vagyok.
Decemberben otthagytam az egyetemet, órákra addig sem nagyon jártam be, miután összevesztem a barátnőimmel. A szüleimmel sem beszéltem, Péter azt mondta, hogy anya biztosan látni sem akar, mert nem szeret, azt is mondta, hogy csak ő szeret egyedül. Én is nagyon szerettem, ezt ahányszor csak tudtam, meg is mutattam neki. Otthon mindig gyönyörű rendet tartottam, ebéddel vártam, amikor hazaért a munkából. Reggel felírtam, hogy mit kell vásárolni és ő mindig bevásárolt. A lakásból soha se mentem ki, a teraszon állva élveztem a friss tavaszi levegőt. Nagyon kellemes volt, ahogyan a hűs szellő belekapott a hajamba.
Egyik nap elfogyott a liszt otthon, gondoltam leszaladok a boltba, abból csak nem lehet baj. Tudtam, hogy Péter tart mindig némi pénzt az előszobában, a fiókban, kivettem egy ezrest és kiléptem a lakásból. Amikor hazaértem, Péter az ajtóban állva várt. Ajkai még keményebben préselődtek össze, mint szoktak.
- Mit képzelsz magadról?- kérdezte. Magyarázkodni kezdtem volna, de nem hagyta. Azt mondta, hogy már nem is szeretem, és el akartam hagyni, ráadásul még meg is loptam. Mondtam, hogy ez nem igaz, erre pofonvágott. Ajkamból kifröccsenő vérem a tenyerén maradt.
- Hazudsz, te szuka! – üvöltötte, majd újra megütött. A vér lustán kezdett el csordogálni a szemöldökömből is. Karomat védekezően tartottam a fejem fölé, ettől még idegesebb lett. Még jó néhányszor belém rúgott, amint a földön feküdtem, majd a karomnál fogva berángatott a hálóba. Azt kiabálta, hogy most nagyon megbüntet azért, mert nem szeretem eléggé. Nagyon elszomorodtam, hiszen én mindig mindent érte tettem, boldognak akartam látni. De igaza volt, most már csak úgy tehetem boldoggá, hogyha mindig vele vagyok, ha nincs itthon, akkor is csak rá kell gondolnom. Nagyon megbántam a hibámat, de büntetése így is rettenetes volt.
A háló padlóján feküdtem több sebből vérezve. Péter fölém hajolt és megint pofon vágott. Kapkodva lejjebb tolta a nadrágját, félkemény péniszét a számba helyezte. Nem tiltakoztam, igaza volt, ráadásul szemernyi erőm sem maradt a védekezésre. Őrületes tempóban dugta a számat, amikor nem nyitottam ki eléggé, kezével feszítette szét zsibbadó álkapcsomat. Éreztem, hogy ajkam még több helyen felreped. Arcomról nyálam, könnyem és vérem gusztustalan keveréke folydogált mindenfelé. Amikor végre abbahagyta, már nem láttam semmit, szemeim előtt vibrált a szürkeség, egész testemet a kín járta át. De Péternek ennyi nem volt elég, egy mozdulattal a hasamra fordított, közben a fejemet a padlóba verte. Fenekemet feljebb rántotta, miközben hatalmasakat csapott rá tenyerével. Hátulról száraz hüvelyembe hatolt, keményen és kíméletlenül hatolt belém újra meg újra. Egyik kezével közben a fenekemet verte, másikkal a csípőmet tartotta, körmei a bőrömbe fúródva fájdalmas nyomokat hagytak rajtam. Egy örökkévalóság volt, mire végre befejezte. Farkát kirántotta belőlem, a hátamra lökött, majd a mellemre élvezett.
Nem tudom, hogy meddig feküdtem ott a mocsokban, percegik, órákig, vagy napokig. A szörnyű fájdalmon kívül csak megbánást éreztem, agyam már rég felmondta a szolgálatot. Végül bejött Péter, gyengéden felemelt, a fürdőbe vitt és megmosdatott. Nagyon kedves volt velem, a sebeimet is egyenként lefertőtlenítette és bekötözte. Közben azt suttogta, hogy tudja, hogy szeretem, de ilyet nem merjek többet csinálni. Megígértem neki, jól esett, hogy meg tudott nekem bocsátani. Szerettem volna, ha ezután megcsókol, de csak a hajamat cirógatta.
Lassan teltek a hónapok. Féltem egyedül otthon, bár Péter mindig bezárta az ajtót, amikor elment, hogy senki se jöhessen be. Egyik nap a tükör fényesítésekor belenéztem a sima felületbe. Először ijedten ugrottam hátra, nem hittem a szememnek, hogy az ott én vagyok. Hosszú, barna hajam fakó szürkére változott, egész arcom megnyúlt, bőröm ráfeszült járomcsontjaimra, szemeim gödrükbe zuhanva tekintettek a semmibe. Ekkor jöttem rá, hogy nekem már tényleg csak Péter van, ilyen külsővel senkinek sem kellenék. Akárhogyan is, de meg kell tartanom Pétert. Napokig ezen gondolkoztam, hogy vajon mit tehetnék, aztán rájöttem. Reggel mindig be kellett vennem mindenféle tablettákat, Péter azt mondta, vitaminok, de én sejtettem, hogy ezek inkább fogamzásgátlók, amiktől nem esek teherbe a sok szex ellenére. Attól kezdve a tablettákat minden reggel lehúztam a wc –be.
Két hónap múlva meg is lett az eredménye, menstruációm elmaradt. Péter először nem értette, mi történik, de hamar rájött, hogy nem szedtem a fogamzásgátlót. Erre borzasztó dühös lett, rideg szemei szikrákat szórtak. Borzasztóan megvert, még jobban, mint múltkor. Hasamat különös kegyetlenséggel rugdosta meg. Majd meg is erőszakolt ismét. A sors különös fintora, hogy a baba megmaradt. Péter többet nem próbálta meg elveszejteni. Én pedig nagyon boldog voltam, hogy kedvesem magzatát hordom a szívem alatt. Onnantól csak szájjal szerette, ha kielégítem, én pedig boldogan meg is tettem neki.
A kilencedik hónapra egyre jobban kezdtem aggódni. Nem mentünk el orvoshoz, így semmit sem tudtam arról, hogy minden rendben van-e. Könyörögtem Péternek, hogy menjünk el egy vizsgálatra, de nem engedett. Nem bírtam tovább, az utolsó napokban kiszöktem. Még aznap életet adtam Annának, gyönyörű kislány volt. Fel akartam hívni Pétert, hogy elmeséljem neki, de az orvos azt mondta, hogy majd ők telefonálnak. A TAJ kártyámon még anyám volt megjelölve a legközelebbi rokonként, így őt hívták fel.
Anya ott sírt mellettem. Nagyon szomorú volt, amiért nem hívtam fel soha. Miközben egyik szeme sírt, másik nevetett. Rájöttem, hogy Péter hazudott nekem, anya mégiscsak szeretett, végig. Ez volt az első pillanat, amikor megingott a feltétlen hitem Péterben. De még mindig ugyanolyan mértékben szerettem. Kértem anyát, hogy hívja fel, de ő egy ismeretlen férfit hívott fel, akit be is mutatott nekem. András volt és nagyon kedvesen bánt velem. Kérdezett a kapcsolatomról Péterrel, én pedig mindent elmeséltem neki. Elmondtam, hogy mennyire szereti, ha szeretem, hogy milyen kedvesen bánik velem és hogy annyira félt engem, hogy a fegyelmezésemmel is gyakorta foglalkozik.
Anya azt mondta, hogy most Andrással kell maradnom. A babára pedig ő fog vigyázni. Én haza akartam menni Péterhez, de két fehér köpenyes férfi lefogott. Kellemetlen szúrást éreztem. Aztán itt ébredtem fel. A falak sárgák, megnyugtatóak, az első tavaszra emlékeztetnek Péterrel. Itt biztonságban érzem magam. András nagyon kedves, minden nap feljön hozzám beszélgetni. Anya is gyakran itt van, rengeteg mesélni valónk van egymásnak. Anna is szépen cseperedik, teljesen egészséges kislány, nagyon hasonlít az orrocskája Péterére. Csak Péter hiányzik.
Néha sírhatnékom támad valamiért, de a könnyeim valahol elfogytak.
Szextörténet ajánló:
Marika pisilős kalandja
Mari a visszapillantó tükörben látta, hogy egy kékfény villog mögötte az úton. Nagyszerű gondolta bosszúsan a legjobbkor nagyon kell már pisilnem. Mari lelassított és megállt az útszélén várta, hogy a rendőr az autóhoz érkezzen.
Asszonyom - mondta a rendőr - Láthatnám a forgalmit és a jogosítványát?
A távolban látszottak a város fényei.
A rendőr elvette az okmányokat....
Igaz történet, szex titokban
Jó anyám néha-néha eljárt a munkatársnőivel vacsorázni. Olykor én is vele tartottam, hogy kimozduljak otthonról. Főleg most, mivel egy újonnan nyílt étterembe terveztek menni. Nem kellett sokáig várni, el is jött a péntek.
17 órára volt megbeszélve a találkozó. Június volt, ezért még javában sütött a Nap, mikor megérkeztünk. Láttam már képeket a helyről, de élőben még jobb volt: a beltér ha....
Bujálkodó Dorci
- Hahó, itt vagy? – kérdezi Kati, a barátnőm, mikor véletlenül elgondolkodva bámultam a tanárom.
- Ö, igen, persze – nyögöm ki, és elkapom a tekintetem.
- Ne bámuld már őt, tudod, hogy nincs esélyed nála.
Mindig is utáltam Katiban, hogy ennyire pesszimista. Már miért ne lenne esélyem nála? Hiszen mindenki azt pletykálja, hogy már volt egy diákjával viszonya. Igaz, an....
Egy gyors menet a próbafülkében Ágival
Erotikus történetünk főhőse Ági, egy 23 éves budapesti egyetemista csajszi.
Alkatát tekintve középmagas, aránylag karcsú teremtés hosszú, fekete hajjal és tengerkék szemekkel megáldva. Intim domborulatai gömbölydedek és feszesek. Mellei nagyobbacska alma formájában pompáznak felsőtestén. Arca bájos, bár ennek ellenére nem veti meg a smink használatát. Kifejezetten szereti szolidan k....
Carol és én
Szegények voltunk, akár a templom egere, ahogy akkoriban mondták. Sok szegény család élt a Nagy Válság idején, és mi a legszegényebbek közül valók voltunk. Pedig apánk mindent elvállalt, amiért fizettek valamit: autószerelés, házkörüli javítások, alkalmi fakivágás, de mégis előfordult néha, hogy ikertestvéremnek, Carolnak és nekem nem volt mit ennünk. De 15 évesek voltunk akkor, és ezzel nem nag....
Szex idős nővel
Az újságos bódénál egy hatvanon felüli hölgy társkereső lapot vett előttem. Vettem egy napilapot, leültem egy padra és figyeltem őt, egy másik padra ült és olvasott. Kisvártatva odajött.
– Elnézést lenne egy tolla kölcsön?
– Igen, tessék!
– Leülhetek ön mellé?
– Igen, üljön csak le!
Adtam neki tollat.
– Házas....