Az elkúrt faszverés
– A feleségemmel, akkor még a menyasszonyom volt, sokat utaztunk együtt. Beült mellém a furgonba és elkísért. Szerette, amikor a kezemet a combjára tettem, sokszor indulástól megérkezésig itt tartottam. Mások a sebváltóra teszik, netán a kézifékre… Hogy annak mi értelme van?... Én a combjára. Néha megsimogattam a punciját, persze csak ruhán keresztül, ilyenkor felnevetett. Élvezetes kis utak voltak, és egészen hozzászoktam, hogy csak az egyik kezem van a kormányon. Egy alkalommal, még közvetlenül indulás után… teljesen kiment a fejemből, meg ugye a megszokás hatalma: áttettem a kezem a szomszéd ülésre. Amikor már belemarkoltam a combjába, akkor döbbentem csak rá, hogy a róla elnevezett ülésen… az anyósom ül! Az anyós, akit el kellett vinnem valahová! Fogtam a combját, ő pedig meg sem mukkant… – Ezt a történetet Dezső mindenkinek elmeséli, és akár igaz, akár nem, a sztori osztatlan sikert arat.
Az évek során a furgon személykocsira cserélődött. A felesége elmaradt útitársnak lenni – s bár szívesen rajta tartotta volna Dezsőn a szemét –, lekötötték az otthoni teendői. Viszont kolléganők váltakoztak az anyósülésen, stopposokat is felvett, így alkalma nyílott újra és újra előadni az egyéni stílusú vezetésének kalandos történetét. A mese minden alkalommal úgy ért véget, hogy Dezső keze átkerült az anyósülésen tartózkodó, nőnemű lény combjára.
– Akkor is működve a megszokásod, ha egy pasi ülne melletted? – Hosszú évek óta ez volt a legerélyesebb apelláta a manőverre, ha ugyan ezt tiltakozásnak lehet venni.
A kéz persze maradt a helyén, és röpke 1-2 kilométer után megindult felfelé.
*
Dezső balkézzel vezetett – ami a kormányzást illeti –, de mindenki tudhatja, hogy a kormányzás csak egy apró részeleme a vezetésnek, úgyhogy elegendő hozzá az egyik kéz. A másiknak közben egyéb feladatai vannak, például az anyósülésen ülő nő lába közt a lehető legmélyebbre hatolni.
– Meglepődnél, ha egyszer valaki a te combodat kezdené el simogatni vezetés közben! – mosolygott a harminchoz közelítő, pufók arcú, ám karcsú nő.
– Engem nem lehet megzavarni a koncentrálásban!
– Szóval nem szeretnéd?
– Nem úgy értettem… Engem nem zavar a vezetésben, sőt még éberebbé és még frissebbé tesz, kvázi csak előnyömre szolgál. Próbáld csak ki!
– Haha! De nem mindenki balkezes, hogy feltűnés nélkül odanyúlkáljon… Ha meg jobbal akar tapizni, akkor feléd kell fordulnia, és minden szembejövő kocsiban tudni fogják, hogy mit csinál.
– Várjál… ezt nem igazán értem… – Dezső lázasan ismételgette magában a duzzadt női ajkakról elhangzó szavakat: Melyikbe kellene belekötni, hogy sor kerüljön gyakorlati bemutatóra? – Te jobbkezes vagy?
– Dehogy! – kacagott a kolléganő.
– Már teljesen elkezdtem aggódni…
– Haha! – Dezső felé fordult: – Nézd csak, ha jobbal foglak meg, ahhoz így kell helyezkedni! – A térdére tette a kezét. – De ha ballal… – Kényelmesen visszaült.
– Nos? Hol az a bal?
– Most fogjam meg a térded megint?
– Ne a térdem!… – Időközben Dezső jobbja nadrágon és bugyin keresztül masszírozta azt a területet, amit elért, egy kicsit sikerült még utasa alá is bejutni.
A nő elcsendesedett, majd a matató kar alatt átnyúlva, megérintette a férfi nadrágjának cipzárrészét közvetlenül a fallosz felett, aztán megpihentette a kezét valahol a zseb tájékán.
Több éve dolgoztak már ugyanannál a cégnél, ismerték is egymást, ám valahogy most először nyílt alkalom közös kiszállásra. Erika, a kollégáját kedélyes, nyitott férfinek tartotta, s nem sokat adott a szóbeszédre, vagy a női pletykákra. Jóleső izgalommal készült az útra, biztos volt benne, hogy sokat fognak nevetni, csak arra nem számított, hogy Dezső keze ilyen hamar eljut a kritikus pontig. Magának is félve vallotta be, hogy milyen jólesik… – „Jöhettem volna szoknyában!” – Belepirult a gondolatba. Perverz ötletei támadtak, és minden olyan végtelenül természetesnek tűnt a vidám kolléga mellett, még az is, hogy lehúzza a cipzárját.
Egy városon hajtottak keresztül, így Dezső többször elvette a kezét sebességváltáshoz, majd hamar vissza is helyezte. Egy kanyarodás után kettesből váltogatott fentebb, s amikor visszatért a feszes combra, ámulva tapasztalta, hogy meztelen bőrt tapint: Erika a kanyarban térdig lehúzta a saját nadrágját.
– Jaj, micsoda finomságot találtam!
– Őrült vagyok! – sóhajtott a nő.
– Én is örülök. – Dezső érezte, hogy nyomorgó fallosza, amely eddig kétségbeesve, combja mellé szorulva várta a szabadulást, kijutott a friss levegőre.
Egymást fogva, szótlanul értek ki a városból.
Dezső sokat megélt, őszülő halántéka mögött előkerültek az emlékek erdőkről és eldugott utacskákról, s ha kicsit törné a fejét, fel tudná sorolni, kikkel állt meg eddig ezen a tájon…
– Ez az! – kiáltott fel elégedetten, és beletaposva a fékbe, bekanyarodott az erdőbe.
Pár méter után megállt az autó. A férfi tapasztalatból tudta, hogy most nem szabad időt húzni, gondolkodási időt hagyni, hanem azonnal cselekedni kell. Kiszállt az ajtón, és kapkodó vetkőzéssel az ülésre dobálta a ruháit. Megfigyelései szerint gyorsan el kell hagyni a kocsit, mert a szűk és zárt tér érzelgőssé teszi a nőket – esetleg eszükbe juttathatja párjukat, régi szerelmüket, vagy egyszerűen romantikázni akarnak szex helyett –, ezzel szemben az erdő, a szabadtér, a lebukás kockázata csak tovább fokozza a vágyat.
Önelégülten látta, hogy Erika a túloldalon ugyanúgy vetkőzik, s bár a bugyinál megtorpant, az is lekerült. Mindkettejük összes öltözéke a cipő maradt, amikor találkoztak a motorháznál. Dezső, aki alig bírt már magával – amit meredező farka is tanúsított –, a motorháztetőhöz préselte a nőt, és ezer kézzel markolta, simogatta. – „Ennyi elég is lesz a romantikából!” – gondolta, és magabiztosan benyomta volna az ujját a hüvelybe…
– Mutasd csak! – tért észhez Erika, és a tolakodó ujjat kettőjük közé emelte. – Éreztem, sajnos ez van. – A mutatóujj hegye piros volt. – Megjött… De csinálhatjuk azért úgy, hogy neked jó legyen. – Leguggolt a férfi és az autó közé.
Gyémántcseppek csillogtak még, ahol a nap nem érte, a közeli fűszálakon. A férfi vállát reggeli fény simogatta, és különös árnyalatokat csalt a nő hajába. Néhány lépéssel arrébb a felébredt, teljes erőből tomboló országút moraja.
Dezső ösztönösen mozgatta a csípőjét és nézte a piros ajkak között elmerülő falloszát. Érezte, hogy ezernyi tűhegy készülődik jobbról-balról a derekánál és a gerince környékén, kerülgeti a mostanában mind gyakrabban támadó fájdalom. – „Még az hiányozna, hogy éppen most álljon be a derekam!” – gondolta, és ugyanabban a pillanatban üvölteni tudott volna… Aki próbált már fagyott húst eltörni, az el tudja képzelni, milyen érzés lehet egy derékfájás: moccanni nem akar, de minden rost külön-külön parázslik, jégszilánkok szúródnak közéjük, teljes a felfordulás.
Erika csodálkozott, hogy már csak ő mozog – egész felsőteste átvette a ritmust –, furcsállotta a megtorpanást, hiszen még nem árasztotta el a száját a férfi élvezete, de addig nem pillantott fel, amíg, meg nem hallotta a felszisszenésre szelídített kínt.
– A fenébe! – Dezső fegyelmezett arccal, de holt-fehéren állt. Tudta már, mit éreznek a derékban elfűrészelt fák.
– Valamit rosszul csináltam? – kérdezte a nő, sírással küszködve.
– Áh! – legyintett ingerülten a férfi, és ez a mozdulat végigcikázott az egész testében: apró villámokat gerjesztett a derekában, és lemondó-állapotba billentette a falloszát. – Jó lenne valahogy felöltözni…
Hosszadalmas próbálkozások sorozata következett, lehetőleg egyetlen mozdulatot sem téve, míg Erika segítségével visszakerültek a nemrég sebtében ledobált ruhadarabok. Csak a térdét hajlítva beült az ülésnek nevezett tűpárnára, és sóhajtozva. sziszegve nézte, ahogy végül a nő is felöltözött.
– Itt egy panzió a közelben… – nyögte –, tovább nem bírok menni.
– Rendben van, pihensz egy nagyot és kutyabajod!
Erika egy faház kulcsát kapta meg, egészen az ajtóig tudtak hajtani.
A kiszállást a különböző fájdalmak váltakozása jelentette, újabb kínok láncolata pedig az ágyon hason fekve elterülést.
– Fáj – közölte a férfi egyszerűen.
A nő tanácstalanul tördelte a kezét, még az ágy szélére is alig mert leereszkedni.
Az elkövetkező percek óráknak tűntek, és egy óra múlva egyikük sem csodálkozott volna, ha beköszönt az este a faház ablakán. Délelőtt háromnegyed 10 volt. A Dezső derekába szorult kín eltompult, elfáradt, vagy csak erőt gyűjtött az újabb roham előtt.
– Nem érzem – szólalt meg váratlanul a férfi.
– Használt a borogatás?
– Miféle…? – Most érezte csak a meleg vízbe áztatott és a derekán cserélgetett törölközőt. A hála melegsége öntötte el az arcát. – Én csak el voltam foglalva magammal, te meg ápoltál… köszönöm!
– Meg bírsz mozdulni?
– Muszáj lesz, mégsem teríthet le véglegesen… – De először csak a karját, a fejét mozgatta, majd visszavonhatatlan gurulásba kezdett, amit akkor is be fog fejezni, ha újra indul a támadás. – Megy ez! – rikkantott fel. – Ez még az ápoláshoz tartozik? – kérdezte Erikától, aki a csípő alá lehúzott nadrág és a has fölé gyűrt póló közötti részt simogatta.
– Ha használ, akkor tekintsd annak! – A nő apró keze becsúszott a nadrág övrészénél, és futólag megérintette Dezső péniszét. – Szeretnéd, ha befejezném, amit elkezdtem az erdőben? – Válaszra nem várva, kikapcsolt és kigombolt… Hiába húzgálta és simogatta, a fallosz meg sem moccant, inkább még kisebbre zsugorodott, ha lehetséges. – Fáj még a derekad? – aggodalmaskodott.
– Még egy kicsit… – füllentett Dezső. Kezdte magát olyan kínosan érezni, amihez képest a derékfájás elhanyagolható eseménynek tűnt. – Hány óra lehet?
– Csak nem akarsz indulni?
– Túl sok volt a pihenő. Mit gondolnak, hol lehetünk?
– Nem a munka a legfontosabb! Tudnál vezetni ilyen állapotban?
A férfi mérlegelt: Nem mondhatja, hogy már semmi baja sincs, mert akkor a férfiassága szenved csorbát.
– Nem vészes! Ennél egy fogfájás keményebb lenne!
Erika hümmögött és vállat vonogatott, de fizettek a recepción, és beültek a kocsiba. Útközben többször megsimogatta balkézzel Dezső péniszét, csak úgy, nadrágon keresztül, mintha beteg lenne. Sajnálta, hogy a vidámnak tervezett kiküldetés így alakult, hiszen ő mindent megtett volna a kolléga kedvéért.
Szextörténet ajánló:
Művészet és Extázis 1
Megtaláltam
Hol is kezdjem a történetet? Hol is kezdődött igazán? Talán ott, amikor Filip a fiatal és nyughatatlan vándor egy nap, hosszú bolyongásai során egy, nagy hegyekkel körülvet fenséges tisztáshoz érkezett. Szeme még nem látott addig ehhez fogható gyönyörűséget. Ő maga éppen az egyik hegy derekán állott és készült alászállani, hogy jobban szemügyre vegye a helyet, mivel néhá....
Rajtakaptak faszverésen
Ezen a hétvégén elmentem anyukammal a Balatonra nyaralni, de ekkor még nem tudtam, hogy pontosan milyen lazulasra is szamíthatok.
Egyik nap lementunk a partra csobbani egyett a vízbe és mivel elég rég nem vertem ki, ezért felállt a farkam a Balatonban.
Folmentem a szállodába azzal a kifogással, hogy fáradt vagyok és ledolnek. Felszaladtam a lépcsőn már nagyon szét akart durra....
Repülőút.
- Kapitány úr az egyik hajtómű elszállt! - kiáltotta kétségbe esve a lenge öltözetű, dús idomú fiatal hölgy.
A kapitány negyvenes évei közepén járt szakállas volt és jókora sörhasat engedett az évek során.
- Nyugalom Cicám, három hajtóművel is biztonsággal tudunk repülni. Jók ezek a teherszállító óriás repülőgépek. Most van egy kis dolgom jelentenem kell a műs....
Megtörtént eset
Állandó rohanás, munka és rohanás... alig marad idő a szórakozásra, egyebekre. A korombeliek érthetik mire gondolok. 40-40 éves házaspár vagyunk. Nejem Tilda, én Alex vagyok. Van egy 18 éves nagy lányunk, Ő Lilla. Mi mind ketten melózunk, lányunk még sulizik. Nejem olyan kis latinos alkatú nőcske, kora ellenére elég szemrevaló. Én eresztettem egy kis pocakot, de a lányom azt mondja - apa te még mi....
Új lány a házban
Ránéztem az órámra, még 5 percem volt a buszom indulásáig. Felkaptam a fekete dzsekimet, majd olyan gyorsan zártam az ajtót, ahogyan csak tudtam, egyik lábam itt, a másik már a liftnél, már hívtam is, de az a szerencsétlen a tizediken rostokolt. Lelki szemeim előtt láttam, amint egy 90 éves nénike a botjával tápászkodik ki. Már csak ez kellett nekem, így is borzasztóan feszült voltam a munkahelyi ....
Családi sztori
Családi sztori
Azon a nyáron apám munkája miatt nem tudtunk elmenni nyaralni,ezért kárpótlásul elutazhattam egy hétre az unokatestvéreimhez.
Vonattal mentem,mikor leszálltam a nagybátyám már ott várt az állomáson.Kocsival elmentünk hozzájuk ahol nagybátyám épp csak kitett,mert rohannia kellett dolgozni.
A házukban már vártak rám az unokatesóim Jul....