Szexuális fantáziák V.
Emlékszel?
Mert én emlékszem. Nem is próbáltam elfelejteni. Ha próbáltam volna, se menne. Valamiért azt gondolom, hogy te sem felejtetted még el. Persze nem tudom, miért fontos ez nekem. Nem az emlékezés, azt tudom. Hanem az, hogy te emlékszel-e még. Vagyis: hogy te hogyan gondolsz most rám.
Hiszen akárhogy is van, a tényeken nem lehet változtatni. És nem is akarunk, mint ahogy akkoriban sem akartunk. Ugye emlékszel?
De akkor is hiányzol.
Internet. Így utólag visszagondolva milyen gyorsan ment minden. Beszélgetni, egymásra hangolódni, megismerni egymást. Aztán pedig egyszer csak – én tényleg nem tudom, mikor – már vágyakozással gondolni egymásra.
Tudtuk, sehová nem vezethet ez az egész, mégsem akartunk rá gondolni. Emlékszel? Nem volt szükségünk bölcs előrelátásra, csak a bolond boldogságra. Még akkor is, ha tudtuk, nem tarthat sokáig. De erről nem beszéltünk.
Azóta talán ezer nap is eltelt, és nem hiszem, hogy volt nap, amikor ne játszódott volna le újra előttem az a nap, amikor találkoztunk, és az a másik, amikor újra együtt lehettünk. Két nap. És az a pár hét előtte, az a pár hét közte, az a pár hét utána. Nem tudom, és nem is akarom elfelejteni azokat a pillanatokat, a vágyakozás kimondott és kimondatlan feszültségeit, a hosszú beszélgetéseket; azt, amikor énekeltem neked, azt, amikor tudtam, örülsz nekem. És ezerszer láttalak azóta jönni felém zavart mosollyal, ezerszer éreztem azóta a puha ajkaidat a számon, ezerszer hallottam-éreztem azóta izgatott lélegzetvételedet – ahogy te mondtad, elfogyott a levegőd –, ezerszer átéltem, ahogy átölelsz, ahogy befogadsz, ahogy szeretsz, ahogy engeded, várod, hogy szeresselek.
Az első találkozás. Az első csók. Kéz a kézben a buszon. Izgatottan az ismeretlen lépcsőházban. Édes bor. Édes várakozás. Édes csókok. A szuszogásod az arcomon. Ültél az ölemben, biztos érezted, mennyire vágyom rád. Kereső kezek a ruhák alatt. Kedves puha melleid a tenyeremben. Csókjaid. Szerető ölelésed, forró, csupasz puncid érintése.
Ügyetlen voltam. És mégis szerettél. Emlékszel?
Emlékszel arra a ruhára, amit elhoztál másodszor, hogy megmutasd nekem? Emlékszel, hogy simogattam fel vele újra a vágyat benned, bennünk? Emlékszel, hogy akkor nem voltunk ügyetlenek? Emlékszel, mennyire szeretted újra meg újra ágaskodó férfiasságomat? Rád vágyott. Téged élvezett. Hosszan, újra meg újra. Elrepültek a lopott – mégis egymástól ajándékba kapott – órák. Szomorú voltam, amikor el kellett mennünk. Pedig még nem is tudtam, hogy akkor érezhetlek utoljára. Nem akartam, hogy így legyen. Mégis így kellett lennie. Tudom, hogy megbántottalak, tudom, hogy úgy érezted, nem vagyok őszinte hozzád. Pedig az voltam. Senki nem ismert jobban, mint te.
És azóta is hiányzol. Most is hiányzol.
És most, amikor mindezt ezeregyedszer végigjátszom magamban, egyszer csak belépsz azon az ajtón. Nem sokat változtál, csak a hajad lett rövidebb, és persze szerinted a feneked nagyobb. De szép vagy, mert te vagy az.
Szólnék, de te nem engedsz beszélni. Mint egy álomban. És már megint érzem érzéki szuszogásod az arcomban, ahogy csókoljuk egymást, ahogy hozzám simul újra-ismerős tested. Hiányoztál, suttogom a füledbe. Hiányoztál, mondja minden mozdulat.
Lassan bújtatlak ki a pulóverből, majd kihúzom a trikódat a nadrágból. A hátadat simogatom, miközben tovább csókollak. Most te is vetkőztetni kezdesz. Végig gombolod az ingemet, lehúzod a pólómat. Te is simogatsz, csókolsz. Kimondhatatlan, újra érezni magamon a kezed. Most már én is lehúzom a trikódat, majd a melltartódat is, és újra csókolhatom melleidet, nyelvemmel játszadozva a sötét bimbókkal. Édes szuszogásod, ami annyira hiányzott nekem, tovább gyorsítja a szívverésemet. Puha, barna hasad is csókokat kap. Kezem már a nadrágod mögé furakodik, bele-belesimogat feneked hasadékába. Másik kezemmel próbálom kigombolni a nadrágot, de már megint nem megy. Emlékszel? Akkor sem ment.
De mint akkor, most is segítesz. És mint akkor, most is fekete bugyi van rajtad. Alatta pedig most is az az édes kincs, ami rám vár, ami egyre vonz, mióta utoljára merülhettem bele gazdagságába.
Én is lehúzom a nadrágomat, az alsóval együtt, és látom, ahogy gyönyörködsz abban, amit te tartottál édes kincsednek akkor. Ledöntelek az ágyra, és megint a hasadat csókolom, kezemet pedig becsúsztatom elöl a bugyid alá. Igen, újra érzem azt a forró katlant odabent. Illata is kezdi betölteni az orromat, az érzékeimet. Vágyom rád. Kívánlak. És érzem, hogy te is kívánsz. Ujjaim könnyedén siklanak be a már nedves odúba, mély sóhajtásodtól kísérve. Lassan lehúzom rólad a bugyit, te csípődet felemelve segítesz. Két kezemmel megfogom a fenekedet, és úgy kérem, emeld újra. Most a hasamhoz simul édes puncid, és ahogy újra lejjebb csúszol, végig húzod péniszemen. Emelgetni kezded csípődet, én segítek neked. Aztán lejjebb hajolok, és nyelvemmel kezdelek kényeztetni. Érzem, ahogy egész tested megfeszül.
Nem várunk tovább. Rád hasalok, és beléd tolom. Az érzés leírhatatlan. Emlékszel? Mélyen hatolok be, amennyire csak lehet, és majdnem teljesen kihúzom. Így mozgunk lassan együtt. Közben kezeink sem pihennek. Melleidet simogatom, majd a combjaidat, majd ott, ahol testünk egymásba olvad, körbe-körbe. Érzem, ahogy a fenekemet markolod, húzol egyre magad felé: te is irányítasz, én is. A gyönyör tánca.
Érzem, hogy egyre közelebb a csúcs, fogy a levegő. Kihúzom, és számmal borulok újra testedre. Majd összeölelkezve csókolózunk egy kicsit. Aztán arrébb gördülünk összefonódva, s te kerülsz fölülre. Emlékszel? Szinte észrevétlenül csúszik vesszőm újra hüvelyébe. És folytatódik a tánc. Ez most a te táncod, de velem is forog a világ.
És még tovább is forog, ahogy szeretjük egymást. Csodálatos, ahogy tudsz szeretni, csodálatos, ahogy tudod élvezni a testedet – és az enyémet is. Csodálatos, hogy húzzuk a gyönyör perceit, és látom a szemedben, hogy még – hogy már megint – jó neked. Nekem is jó. Kezembe simul feneked, rám fonódó combjaid, a melled, a vállad, kipirult arcod, fekete hajad. És én is érzem a te simogató kezed. Nyelved már ismer minden négyzetcentimétert, s az enyém előtt sincs fehér folt. Mégsem unjuk meg egymást, csak egyre törünk a csúcs felé.
Ami egyre sürgetőbben közelít felénk. Az elnyújtott kéj vihara a mélyről tör elő, és áthatja testemet, egész lényemet. Te is velem tombolsz, majd együtt nyugszunk le, egymás karjában, ahogy alábbhagy a szenvedély. Ágyunk – mert most megint közös az ágy, ha csak erre az ezeregyedik pillanatra is – szétdúlva, nedvességtől csatakosan, de ez nem rendetlenség, hanem a mi rendünk, ami – ha csak erre az ezeregyedik pillanatra is – újra egymás mellé rendelt bennünket. És még itt látom magam mellett lehunyt szemeidet, orrodat, kócos hajadat. Még néhány percig itt érezlek magam mellett, karjaidat, melleidet, hasad melegét, puncid illatát, rám fonódó lábaid békéjét. És szeretnék most is énekelni neked valamit, ami csak a miénk. A való világból kiröppenő pici percek, ha melletted fekszek, és téged érezlek.
Szextörténet ajánló:
Felelsz vagy mersz
A kis csapat visszament a nappaliba, és ültek egymással szemben, addig, amíg
Jossy fel nem vetett egy érdekes ötletet.
- Lányok, félre ne értsetek, eszméletlenül élvezem a társaságotokat, de kezdek
unatkozni.
- Na, igen, ebben egyet kell veled értenem – gondolkodott el Betty komoly
ábrázattal, majd elnevette magát, amint meglátta Jossy ábrázatát.
- Most me....
ki kell elégítenünk több mint 10 embert
Amy másnap reggel saját ágyában ébredt fel, mellette Sheril feküdt. Aki mélyen lélegzett, egy kicsit nézte, elkezdett bederengenie neki hogy mi is történt. De nem tudta tisztázni magában hogy ez vajon megtörtént, vagy sem. Hosszas elmélkedését barátnője puha keze törte meg, aki rá csúszott a combjára.
- Jó reggelt Amy. -Szemeivel Sheril arcára tekintet, amin kicsi kacér mosoly jelent meg.
Az új csajádtag
Tudta, hogy elérkezik az idő,mikor már nemcsak mint anyára,hanem,mint nőre fognak nézni,de színte váratlanul érte, hogy jövendőbeli menye is beszáll a "játékba".
Itt maradt a két kamaszfiúval ebben az alig nagyobb víkendháznál. Örökké meztelenül mászkált a fiaival együtt, akik, már színte természetesnek vették anyjuk meztelenségét. De, nagyon jól tudta, hogy elérkezik az az ....
A whiskysüveg története
Pakolásztam a szobában. Egyszer csak előbukkant az üveg. Az üveg arról az éjszakáról.
A whiskey-s. Tesco gazdaságos. Favorit.
Lecsavartam a kupakját és minden ami azon az éjszakán történt felsejlett… Emlékszel még?
Elmosolyodtam.
Amikor egymás felé sétáltunk azon estén az utcán. Ahol megláttuk egymást…
Te abban a szövetkabátban. Sétáltál felém széles mosollyal az....
A sznob szűzkurva
Kata kilépett a fürdőkádból. A légben könnyű parfümök illata terjengett. A csapból zubogott még a pára. Kata letörölte a tükröt, és leborotválta a bajuszszöszeit. Csinos akart lenni este. Közben végsimított a punciján. Azon gondolkozott, mért gyanús a fiúknak, ha egy nő baszni akar. Nem értik. Jó ő még nem nő csak 16 éves. És farok sem volt még benne. Mégis eléggé jó dolognak gondolta, az lehet bi....
Új ribanc a swinger clubban
Hosszú hónapok, és sok-sok szervezés után végre eljutottunk swingerezni.
Elöljáróban szeretnék néhány dolgot leszögezni a félreértések elkerülése végett:
Megtörtént, túl vagyunk rajta.
Kapcsolatunk átalakult, az egymáshoz való viszonyunk is megváltozott, ezt már most határozottan kijelenthetem.
Mire ennek a bejegyzésnek a ....