Szexuális fantáziák V.
Emlékszel?
Mert én emlékszem. Nem is próbáltam elfelejteni. Ha próbáltam volna, se menne. Valamiért azt gondolom, hogy te sem felejtetted még el. Persze nem tudom, miért fontos ez nekem. Nem az emlékezés, azt tudom. Hanem az, hogy te emlékszel-e még. Vagyis: hogy te hogyan gondolsz most rám.
Hiszen akárhogy is van, a tényeken nem lehet változtatni. És nem is akarunk, mint ahogy akkoriban sem akartunk. Ugye emlékszel?
De akkor is hiányzol.
Internet. Így utólag visszagondolva milyen gyorsan ment minden. Beszélgetni, egymásra hangolódni, megismerni egymást. Aztán pedig egyszer csak – én tényleg nem tudom, mikor – már vágyakozással gondolni egymásra.
Tudtuk, sehová nem vezethet ez az egész, mégsem akartunk rá gondolni. Emlékszel? Nem volt szükségünk bölcs előrelátásra, csak a bolond boldogságra. Még akkor is, ha tudtuk, nem tarthat sokáig. De erről nem beszéltünk.
Azóta talán ezer nap is eltelt, és nem hiszem, hogy volt nap, amikor ne játszódott volna le újra előttem az a nap, amikor találkoztunk, és az a másik, amikor újra együtt lehettünk. Két nap. És az a pár hét előtte, az a pár hét közte, az a pár hét utána. Nem tudom, és nem is akarom elfelejteni azokat a pillanatokat, a vágyakozás kimondott és kimondatlan feszültségeit, a hosszú beszélgetéseket; azt, amikor énekeltem neked, azt, amikor tudtam, örülsz nekem. És ezerszer láttalak azóta jönni felém zavart mosollyal, ezerszer éreztem azóta a puha ajkaidat a számon, ezerszer hallottam-éreztem azóta izgatott lélegzetvételedet – ahogy te mondtad, elfogyott a levegőd –, ezerszer átéltem, ahogy átölelsz, ahogy befogadsz, ahogy szeretsz, ahogy engeded, várod, hogy szeresselek.
Az első találkozás. Az első csók. Kéz a kézben a buszon. Izgatottan az ismeretlen lépcsőházban. Édes bor. Édes várakozás. Édes csókok. A szuszogásod az arcomon. Ültél az ölemben, biztos érezted, mennyire vágyom rád. Kereső kezek a ruhák alatt. Kedves puha melleid a tenyeremben. Csókjaid. Szerető ölelésed, forró, csupasz puncid érintése.
Ügyetlen voltam. És mégis szerettél. Emlékszel?
Emlékszel arra a ruhára, amit elhoztál másodszor, hogy megmutasd nekem? Emlékszel, hogy simogattam fel vele újra a vágyat benned, bennünk? Emlékszel, hogy akkor nem voltunk ügyetlenek? Emlékszel, mennyire szeretted újra meg újra ágaskodó férfiasságomat? Rád vágyott. Téged élvezett. Hosszan, újra meg újra. Elrepültek a lopott – mégis egymástól ajándékba kapott – órák. Szomorú voltam, amikor el kellett mennünk. Pedig még nem is tudtam, hogy akkor érezhetlek utoljára. Nem akartam, hogy így legyen. Mégis így kellett lennie. Tudom, hogy megbántottalak, tudom, hogy úgy érezted, nem vagyok őszinte hozzád. Pedig az voltam. Senki nem ismert jobban, mint te.
És azóta is hiányzol. Most is hiányzol.
És most, amikor mindezt ezeregyedszer végigjátszom magamban, egyszer csak belépsz azon az ajtón. Nem sokat változtál, csak a hajad lett rövidebb, és persze szerinted a feneked nagyobb. De szép vagy, mert te vagy az.
Szólnék, de te nem engedsz beszélni. Mint egy álomban. És már megint érzem érzéki szuszogásod az arcomban, ahogy csókoljuk egymást, ahogy hozzám simul újra-ismerős tested. Hiányoztál, suttogom a füledbe. Hiányoztál, mondja minden mozdulat.
Lassan bújtatlak ki a pulóverből, majd kihúzom a trikódat a nadrágból. A hátadat simogatom, miközben tovább csókollak. Most te is vetkőztetni kezdesz. Végig gombolod az ingemet, lehúzod a pólómat. Te is simogatsz, csókolsz. Kimondhatatlan, újra érezni magamon a kezed. Most már én is lehúzom a trikódat, majd a melltartódat is, és újra csókolhatom melleidet, nyelvemmel játszadozva a sötét bimbókkal. Édes szuszogásod, ami annyira hiányzott nekem, tovább gyorsítja a szívverésemet. Puha, barna hasad is csókokat kap. Kezem már a nadrágod mögé furakodik, bele-belesimogat feneked hasadékába. Másik kezemmel próbálom kigombolni a nadrágot, de már megint nem megy. Emlékszel? Akkor sem ment.
De mint akkor, most is segítesz. És mint akkor, most is fekete bugyi van rajtad. Alatta pedig most is az az édes kincs, ami rám vár, ami egyre vonz, mióta utoljára merülhettem bele gazdagságába.
Én is lehúzom a nadrágomat, az alsóval együtt, és látom, ahogy gyönyörködsz abban, amit te tartottál édes kincsednek akkor. Ledöntelek az ágyra, és megint a hasadat csókolom, kezemet pedig becsúsztatom elöl a bugyid alá. Igen, újra érzem azt a forró katlant odabent. Illata is kezdi betölteni az orromat, az érzékeimet. Vágyom rád. Kívánlak. És érzem, hogy te is kívánsz. Ujjaim könnyedén siklanak be a már nedves odúba, mély sóhajtásodtól kísérve. Lassan lehúzom rólad a bugyit, te csípődet felemelve segítesz. Két kezemmel megfogom a fenekedet, és úgy kérem, emeld újra. Most a hasamhoz simul édes puncid, és ahogy újra lejjebb csúszol, végig húzod péniszemen. Emelgetni kezded csípődet, én segítek neked. Aztán lejjebb hajolok, és nyelvemmel kezdelek kényeztetni. Érzem, ahogy egész tested megfeszül.
Nem várunk tovább. Rád hasalok, és beléd tolom. Az érzés leírhatatlan. Emlékszel? Mélyen hatolok be, amennyire csak lehet, és majdnem teljesen kihúzom. Így mozgunk lassan együtt. Közben kezeink sem pihennek. Melleidet simogatom, majd a combjaidat, majd ott, ahol testünk egymásba olvad, körbe-körbe. Érzem, ahogy a fenekemet markolod, húzol egyre magad felé: te is irányítasz, én is. A gyönyör tánca.
Érzem, hogy egyre közelebb a csúcs, fogy a levegő. Kihúzom, és számmal borulok újra testedre. Majd összeölelkezve csókolózunk egy kicsit. Aztán arrébb gördülünk összefonódva, s te kerülsz fölülre. Emlékszel? Szinte észrevétlenül csúszik vesszőm újra hüvelyébe. És folytatódik a tánc. Ez most a te táncod, de velem is forog a világ.
És még tovább is forog, ahogy szeretjük egymást. Csodálatos, ahogy tudsz szeretni, csodálatos, ahogy tudod élvezni a testedet – és az enyémet is. Csodálatos, hogy húzzuk a gyönyör perceit, és látom a szemedben, hogy még – hogy már megint – jó neked. Nekem is jó. Kezembe simul feneked, rám fonódó combjaid, a melled, a vállad, kipirult arcod, fekete hajad. És én is érzem a te simogató kezed. Nyelved már ismer minden négyzetcentimétert, s az enyém előtt sincs fehér folt. Mégsem unjuk meg egymást, csak egyre törünk a csúcs felé.
Ami egyre sürgetőbben közelít felénk. Az elnyújtott kéj vihara a mélyről tör elő, és áthatja testemet, egész lényemet. Te is velem tombolsz, majd együtt nyugszunk le, egymás karjában, ahogy alábbhagy a szenvedély. Ágyunk – mert most megint közös az ágy, ha csak erre az ezeregyedik pillanatra is – szétdúlva, nedvességtől csatakosan, de ez nem rendetlenség, hanem a mi rendünk, ami – ha csak erre az ezeregyedik pillanatra is – újra egymás mellé rendelt bennünket. És még itt látom magam mellett lehunyt szemeidet, orrodat, kócos hajadat. Még néhány percig itt érezlek magam mellett, karjaidat, melleidet, hasad melegét, puncid illatát, rám fonódó lábaid békéjét. És szeretnék most is énekelni neked valamit, ami csak a miénk. A való világból kiröppenő pici percek, ha melletted fekszek, és téged érezlek.
Szextörténet ajánló:
Anális szex, második rész
Amikor kinyitotta a szemét, azt hitte megvakult, mert nem látott semmit. Ekkor azonban rájött, hogy valószínűleg csak be van kötve a szeme. Megpróbált megszabadulni az arcát fedő anyagtól, de amikor meg akarta mozdítani a kezét, azt tapasztalta, hogy az (is) össze van kötözve a háta mögött. A lábai szintén, és a hasán fekszik. Különsebben nem volt ellenére a dolog, mert volt már máskor is megkötöz....
Lilla hatvan éve szeretkezett velünk, 3.
A villamoson a peront foglaltuk el. Lilla állt középen, a fiúk nem mertek hozzá érni, a csomagokat letettük, Lilla felkínáltá száját, a nyelvünk találkozott a kezem önkéntelenül az előlgombolós szoknya gombjait kereste, amelyek közül csak kettő volt begombolva. Akadálytalanul jutottak ujjaim testének imádott területéhez. Még jobban bezsongtam, mert Lilla csodálatos szőreit éreztem. Nincs rajta bug....
Pornó a próbafülkében Nikivel
Niki soha nem bír magával. Bárhol és bármikor képes pattanásig feszíteni a húrt. Olyanokat csinál, hogy toljuk a kosarat az áruházban, hátulról nekem dörgölőzik és rákezd mennyire kúrhatnékja van, mennyire kívánja a kemény faszt, legszívesebben mindenki előtt leszopna persze hogy csak én halljam. Azt élvezi hogy álló farokkal sétálgatok a boltban. Jó érzés meg minden, de egyrészt ezt mégse vállalh....
ANALIZÁLÁS
Analizálás
A külvárosban laktunk , ezért aztán gyakran előfordult , hogy a belvárosban lakó nagynénémnél ragadtam éjszakára , ha mozi … egyéb után nem volt kedvem hazadöcögni villamoson . Volt egy kis dolgozószobájuk , ett aludtam ilyenkor a heverőn . Ezen a napon is – aminek a történetét mesélem – szintén így jártam . Amikor odaértem , meglepetten tapasztaltam , hogy az uno....
A kalauznő büntetése
Amikor a Keletiben jutott csak eszembe, hogy a pénztárcám ott hagytam a kollégiumban semmi kedvem nem volt visszamenni érte, gondoltam megvár hétfőig. Tudtam hogy megbüntetnek a vonaton, úgy voltam vele bevállalom. Nem akartam lekésni a péntek esti buliról.
19:10 -kor indult az IC, szándékosan nem ültem be a többi utas közé, nem akartam több ember előtt égni amikor kiszabják a bírs....
Négyesfogat a húgommal
Tehát én egy 18 éves lány vagyok. Nem akarok nagyképű lenni, de szerintem és a fiúk szerint is csinos és szexi vagyok! Van egy húgom, aki 16 éves és kb.:3 hete jár egy 19 éves pasival. A húgomról is annyit kell tudni, hogy o is eléggé jól néz ki. Elég gyakran járkáltak hozzánk a barátjával. A házunk emeletén van a húgom és az én szobám, egymás mellet. Eléggé vékony a fal úgyhogy sok minden áthalla....