A nejem szülinapi bulija
Késő tavasz volt, mikor Andika szülinapját készültünk megünnepelni. Pontosabban én készültem, mert meg akartam lepni a nejem.
Azt pontosan tudtam, hogy mit szeretnék, csak az időpont volt problémás, meg az, hogy hogyan kezdjek hozzá. Na meg a helyszín. A meglepetésem az lett volna, hogy összehozok neki egy négyest Zoltánnal, Péterrel és velem.
Az egyik probléma az volt, hogy a fiúk nem tudtak egymásról, illetve az, hogy Petivel már régen véget ért. Miután házassága végleg megromlott, válás stb. egy távoli kisvárosba költözött újrakezdeni. Mostanra már új családja van.
A második gond az időpont volt. Andrea szülinapja szerdára esett, szerdán meg mégsem lehet hatalmas bulikat rendezni. A gyerekeknek reggel suli, a felnőtteknek meló. És Peti sem tud ideutazni hét közben. (No meg lehet, hogy nem is akar.)
A harmadik gond a helyszín volt. A gyerekek már túl nagyok ahhoz, hogy este lefektessük őket, mi meg orgiázzunk a földszinten. Az ajtót ugyan be lehetne zárni, de akkor meg esetleg magyarázkodni kell.
Szálloda? Az valahogy nem tetszett. Valamelyik haver lakása? Peti messze lakik és különben is ott a család. Zoli közel van, de család ott is van. És mivel ez kizárólag Andicica partija lett volna, a haverok nejét semmiképpen nem akartam bevonni.
Szóval már rég óta agyaltam a lehetőségeken, mikor egyszer csak valahogy beugrott a swinger klub. Sosem voltam még ilyenben, de már sokat hallottam róla.
Interneten rákerestem a lehetőségekre és találtam egy helyet, ami tetszett is (a képek alapján) és viszonylag közel is volt. Minél többet nézegettem annál jobban tetszett az ötlet. Néhány nap töprengés, ill. keresgélés után döntöttem. Fészen üzenetet váltottam Petyával és elmondtam neki, hogy mi a tervem. Igaz, azt nem említettem, hogy Zoli is ott lesz. Mondanom sem kell, hogy mennyire tetszett neki az ötlet. Megígérte, hogy ott lesz mindenképpen, csak időben szóljak, hogy mikor és hol találkozunk.
Most Zolin volt a sor. Neki is felvázoltam a tervemet. Neki ugyan voltak fenntartásai a helyszínnel kapcsolatban, de sikerült Őt megnyugtatnom.
Tehát a tervnek ez a része rendben volt. Jöhet a második szakasz. Egyetlen telefonhívással megtudtam, amit akartam. Az egész klubbot nem tudom lefoglalni, tehát a zártkörű rendezvény szóba sem jöhet, viszont felvilágosítottak, hogy vannak zárható szobák, ahová bár mikor bezárkózhatunk négyesben. Szuper! Ez is kipipálva.
Most már csak Andi van hátra. Azt mégsem mondhatom neki, hogy: Ötözz, megyünk baszni! Azt találtam ki, hogy vacsorázni viszem. Nem a legeredetibb ötlet, de jobb nem jutott eszembe. Ráadásul nem is hazudtam, mert a belépő árában benne foglaltatott a korlátlan étel és italfogyasztás. Tehát vacsorázhat is, ha akar.
Újabb telefonok, levelek és az időpont le volt zsírozva. A fiúknak felajánlottam, hogy kifizetem a 12000 Ft-os belépőt, de természetesen mindketten lehülyéztek. Nem is vártam mást. Most már csak várni kellett. Ez volt a leg nehezebb. Csigalassúsággal vánszorogtak a napok.
Aztán csak eljött a szülinap. Szerdán ünnepeltünk a családdal, aztán vacsora közben elmondtam, hogy szombaton elvinném a feleségem egy étterembe, és megkérdeztem a családot, hogy valaki bevállalná – e a szombat éjszakát, hogy vigyáz a gyerekekre. Illetve a legkisebbre, mert a nagyok már tudnak magukra vigyázni. Végül is anyósom örömmel vállalta az unokáját, tehát ez is rendben volt. Az utolsó órák teltek a leg lassabban. Andi egész nap szekált, hogy áruljam el hová viszem, és hogy ne tudjam meg mit ad cserébe, ha elmondom. Na és hogy mikor megyünk már? És miért este 9-kor- Miért nem hétkor? És mit vegyen fel? És milyen cipő? És hideg lesz vagy nem lesz. És hogy Ő már milyen éhes…. Valahogy csak este lett. A srácokkal úgy volt megbeszélve, hogy legkésőbb fél 10 kor ott lesznek. Még mindig nem tudtak egymásról, de gondoltam, ha már odáig elmennek, csak nem mennek haza.
Andit megkértem, hogy a leg szexisebb fehérneműjét vegye fel és mutassa meg. Az indok az volt, hogy akkor vacsora közben magam elé tudom képzelni őt fehérneműben. Bevette!!!!! Eszméletlen, ahogy kinézett! Fekete tanga, fekete harisnya és egy fekete nem tudom mi, talán babydoll, de nagyon dögös volt. Aztán az a fekete mini ruha… Csorgott a nyálam, mint egy tizenévesnek a fehérnemű kirakat előtt. Legszívesebben azonnal letepertem volna, de uralkodtam magamon. Csak a cipővel volt probléma. Van neki egy fekete magas sarkú szandálja. Nagyon szerettem volna, hogy azt vegye fel. Szinte láttam magam előtt, ahogy a klubban végi tipeg benne és a manusoknak csorog a nyála. De ő azzal jött, hogy hideg van ahhoz meg hogy nem kényelmes bla-bla-bla. Aztán megegyeztünk, hogy felveszi, de hoz magával egy normális cipőt is végszükség esetére. Biztos voltam benne, hogy másfél óra múlva már eszébe sem fog jutni a cipő. Vagy legalábbis próbáltam magam meggyőzni, hogy biztos vagyok benne. Hiszen nem tudtam 100 százalékig, hogy hogyan fog reagálni. Hamarosan megérkeztek anyósomék, hogy elvigyék a kicsi lányt magukhoz.
Ez is sínen van. Végre mi is indulhatunk.
Az úton említésre méltó nem történt, ha csak az nem, hogy próbálta kiszedni belőlem az úticélt. Annyit árultam el neki, hogy Pestre megyünk. Ahogy távolodtunk az otthonunktól, egyre izgatottabb lett és egyre kíváncsibb.
Végre valahára megérkeztünk. A kapu felett tábla hirdette Klub….. Inkább családi háznak látszik mint étteremnek. Ami nem véletlen, hiszen nem is az. Viszont a halvány díszvilágítás mégiscsak megnyugtatta az én drágámat. Hát mégiscsak kell itt lenni valaminek, ha már idáig eljöttünk. Az utcán állt néhány autó. Szememmel kerestem a fiúk autóját, de csak Zoliét találtam meg. OK. Akkor ő már biztos itt van.
A kapuban egy jó megjelenésű, de nem kicsi emberke ember állt, aki beinvitált minket. Néhány lépcsőn kellett felmenni, aztán megérkeztünk egy recepcióféleséghez. Itt egy másik férfi ült. Üdvözölt volna minket éppen, de a vak is látta, hogy a manus alsónadrágban van. Apám! Azt a döbbenetet a nejem arcán. Hát azt nem tudom leírni. Azt se tudta, hogy mit mondjon. Kérdőn nézett rám és meg alig bírtam megállni röhögés nélkül. Az emberünk elmondta a mondandóját, én kifizettem a „hozzájárulást” (mert mint megtudtam, belépőt nem szednek) és kissé tanácstalan voltam, hogy hogyan tovább?! - Ha szeretnétek, körülvezetünk. Hálásan köszöntem a lehetőséget, mert gondoltam ettől oldódik a feszültség. Néhány másodperc múlva érkezett egy nagyon dekoratív hölgy, kicsi fekete kötényben, tangában, tűsarkú cipőben és valami topp féleségben. Ő volt az idegenvezetőnk. Nem részletezném nagyon. Megmutatta a félreeső kis zugokat, szobákat majd egy lépcsőn levezetve megérkeztünk az öltözőhöz. – Itt majd le tudtok vetkőzni. Minden szekrényben van tiszta törcsi és papucs ha igénylitek. A szekrényt azért zárjátok be, a kulcsot…. Néztem Andika arcát. Azt se tudta köpjön vagy nyeljen. Elég régóta ismertem ahhoz, hogy tudjam, hatalmas botrány lesz kb. másfél percen belül. Hol a fenében vannak Petiék!!??Valamit ki kéne találni, mert ki fogja kaparni a szemem, amiért idehoztam….. De még korán van , ilyenkor még nincsenek sokan. A többség csak éjfél körül jön. Addig a bárban fogyasszatok. Minden benne van a hozzájárulásban a röviditalok kivételével. Közben megérkeztünk a bárba. Nagyon korrekt helyiség volt, medencével, fotelekkel napozóágy szerű kerevetekkel és egy klassz bárpulttal a sarokban. Amikor beléptünk a helyiségbe pezsgő durrant és a bent lévő négy manus (Peti, Zoli és két idegen) valamint a személyzethez tartozó másik lány (az egyik velünk volt) hangos boldog születésnapot üvöltéssel köszöntötték a felrobbanáshoz közel álló Andit. Kicsit megijedtem, mert engem is váratlanul ért. Andrea nem különben. Aztán széles mosollyal az arcán rám nézett és azt mondta: - Basszus! Mi ez!? Valami kupleráj?! Aztán a szokásos köszöntés, puszi-puszi stb. Kicsit lazult a feszültség, amihez az előtérben elhelyezett svédasztal is hozzájárult. Felületes szemlélő akár azt is gondolhatta, hogy valami családias étterem vagy franc tudja mi ez a hely. Bár a tangás lányok, meg a bokszeres ürge még mindig kérdőre formálták a nejem szemöldökét. De egyelőre elcsitult a vihar. Egy alkalmas pillanatban odasúgtam Zolinak, hogy baj lesz, gyorsan hozzon piát! Nem kellet kétszer mondani. A pezsgő már ki volt töltve, és másodpercek alatt intézett valami tömény szeszt is. Igazság szerint nem tudom mi lehetett, de nagyon nem is érdekelt. A lényeg az volt, hogy mivel mindenki Andrea egészségére emelte poharát, így ő is kénytelen volt inni. Néhány pohár pezsgő és a feles után már láttam, hogy a nejem arca erősen pirosodik. „Még tíz perc adj istenem és rendben lesz minden” fohászkodtam. De nem volt semmi probléma. Beszélgettünk, nevetgéltünk, ismerkedtünk a két idegennel, akik „véletlenül” csöppentek a buliba. Szerencsére még ők is fel voltak öltözve, akárcsak Zoli és Petya. Leültünk, hoztunk még pezsgőt és ment a dumcsizás. Főleg Peti érdekelte Andit, hiszen már jó régen nem találkoztak. Igyekeztünk Andi gyanakvását megfelelő mennyiségű szeszes ital segítségével végleg eloszlatni. De nem ment könnyen. Egy jó fél óra után már úgy éreztem, nagy baj nem lehet, akár meg is mondhatom, hogy hol vagyunk. Elmagyaráztam neki a swinger klub lényegét és megértettem vele, hogy semmi nem kötelező. Sőt egyáltalán nem kell csinálni semmit. Ülhetünk akár egész éjjel ezen a kanapén és beszélgethetünk, ha ehhez van kedved. – OK! Akkor hozzatok nekem pezsgőt, mert most ahhoz van kedvem. Az egyik idegen srác volt a leg gyorsabb.
Nem nagyon részletezném a dolgot tovább. Talán éjfél felé járt az idő, mikor már tényleg sokan voltunk a klubban. Többnyire párok és szóló fiúk, de volt jó néhány leányzó is, szinte mindenféle korosztályból. Mondjuk úgy 50-nek saccoltam a legidősebb hölgyet, de igen dekoratív volt.
Kicsit kellemetlenül éreztem magam, hogy mi még mindig fel vagyunk öltözve, körülöttünk pedig csupa „lengén” öltözött emberek jártak, keltek. Andi már teljesen jó hangulatba volt. Azt sem bánta volna már, ha egyenesen a pokolban van.
-Nézzünk körül! - Javasoltam a többieknek, azzal Andit karonfogva elindultunk. Nem próbálom meg leírni a helyet részletesen, mert úgysem menne. A medence szélén olyan kis fülke szerű valamik voltak, melyek kicsi kerek ablaka a medencére nézett. Engem leginkább hajókajütökre emlékeztetett. Hátulról viszont nyitott volt, illetve függönnyel és egy beakasztható lánccal lehetett a kajütöt „lezárni” Ekkor még nem tudtam, hogy a lánc miért van, igazából nem is érdekelt. Pedig ha tudom…
Egyik fülkében már egy páros kefélt egy másikban meg csak két lány hasalt és a kicsi kerek ablakon keresztül nézték mi történik a medence túlpartján. Tovább sétálva egy szobához értünk. Kb. 3x4méteres lehetett és nem volt ajtaja. A padlóra sorakoztatott matracok faltól falig értek és telis tele volt párnákkal. Itt két fiú és egy lány múlatta az időt, de még nem szexeltek, inkább csak flörtölgettek. Tovább sétálva ismét elhaladtunk a kabinok előtt, ahol időközben megnövekedett az emberek száma. Öten vagy hatan lehettek. A félhomályban nem nagyon lehetett tisztán kivenni, ráadásul a kajütök közötti elválasztó függönyök is zavaróak voltak. Nem igazán tudtam ki kivel van. Andicica arcán látszott, hogy hiszi is meg nem is amit lát. Az viszont biztos volt, hogy tetszik neki a dolog. Egyre erősebben szorította a kezem, és éreztem, hogy izzad a tenyere. Ekkor valahonnan a félhomályból előlépett Peti. Alsónaciban és atlétában volt. – Andi! Gyere, mutatok valamit! – Azzal kézen fogta a nejem és elvezette. Néhány percig még bámultam a látványt, ami elém tárult, aztán elindultam utánuk. Körbejártam a klubot, de sem Andit, sem Zoliékat nem találtam. Ittam egy almalevet a bárban és mentem még egy kört. Gondoltam csak előkerülnek, vagy rájuk akadok valahol. Abban szinte biztos voltam, hogy dugnak valahol, de hol a jó francban vannak? Járkáltam, mint a mérgezett egér. Nem féltékeny voltam, csak féltem, hogy lemaradok valamiről. Kijöttem az „előtérbe” ahol egy lépcső vezetett felfelé. Ezt eddig még nem láttam. A lépcső tetején egy szobácska aminek be volt hajtva az ajtaja de nem volt becsukva.
Szextörténet ajánló:
Nikivel a parkban
Tegnap voltam egyik városliget parkjában egy ronda nővel, Nikolettával . Sétáltunk, beszélgettünk, s kerestünk 1 padot. Leültünk, s beszélgettünk. Ő a vállamra hajtotta a fejét. Idővel simogatni kezdtem a kezét, majd csókolgatni a nyakát. Kellemesen pirosodni kezdett az arca, s mélyebben vette a levegőt. Szerettem volna egyből kielégíteni. Sajna a parkban a kutyasétáltatók mindig az orgazmus közel....
Munkahelyi önkielégítés
Már jó pár éve dolgoztam a cégnél. Aztán új pozícióba kerültem, új munkakörrel. Lett szép nagy irodánk, tágas, kényelmes, ablak melletti. Új kollégák, új emberek. Hamar feltaláltam magam, állítólag jó munkaerő vagyok, meg vannak velem elégedve.
Így telt az idő, sikeres beilleszkedés után már rutinná vált a munkám, egyre nagyobb sikereket értem el, ezáltal valóban megbecsült tagja lettem a m....
Remekül kezdődött ez az év
Unalmasnak ígérkezett a Szilveszter, sehova nem voltam hivatalos, de igazán kedvem sem volt menni sehova, egyedül a tüzijátékra voltam kíváncsi, ezért is jött kapóra egy barátom kérése, hogy ha nincs más dolgom, segítsek neki cipekedni. A Kodály köröndnél egy házibuliban ő lesz a DJ, ha úgy gondolom és nincs más dolgom, akkor maradhatok is ott, lesznek csajok, ital és a hangulat is remek lesz, his....
Balatoni élményem
Balatoni élményem
Én harminckilenc éves vagyok 185 cm magas sportos fekete hajjal nõs két gyerek atyja ,van feleségem is aki szintén magas 180cm karcsú hosszú combokkal fejlett mellekkel két gyerek után is úgy állnak a mellei mintha nem szoptatta volna a gyerekeit és nem szoptatta volna a másik gyerek után még egy fél évig azt aki megkefélte itt beleértve magamat is.
....
Tini maszti
18 éves lány vagyok. Nem tartom magam túl szépnek és nem is keresem a kapcsolatot a fiúkkal. Nem tudom miért, de úgy érzem, hogy nincs még szükségem rá. Természetesen vannak szexuális vágyaim, mint minden fiatalnak.
Ezeket maszturbálással szoktam csillapítani. Eddig csak kézzel, párnával, meg ilyenekkel csináltam, a múlt héten azonban vettem magamnak egy zselés mûpéniszt. Nem tudta....
Pinanyalás
Két kezem popsiján, finoman húzom szét nyelvemnek szabadabb utat engedve. Megérzem ismét illatát ami megbolondít. Mindig félek az idegen punciktól, szagérzékeny vagyok és baromira vágylohasztó tud lenni de neki isteni az illata.
Nyelvem lassan, aprókat körözve indul el nedves hüvelye felé, egyre mélyebbre amennyire csak tudom. Arcom teljesen szemérmére szorul, élvezettel mozgatom b....