A fékész festmény története
A lány az ágyamban feküdt, teljesen meztelen volt, testét csak egy vékony lepedő fedte. Az egyébként komor, sötét szobában egy reneszánsz festmény elevenedett meg. A meztelen testen, mint tökéletes formán a textil redőkben omlott az ágyra. A test egészét betakarta a finom ruha, mégis mindent láthattam, amire vágytam: a gömbölyű feneket, a hosszú kecses lábakat, az érzéki vállakat, amelyekre tegnap az az elragadó hullámos fekete haja omlott.
Fiatal, bohém festőként érkeztem Szentpétervárra. Akkoriban a modern festészet érdekelt a leginkább és Malevics 1913-as Fekete négyzetét látonom kellett. De ez nem volt elég. Vitt előre a vágy, hogy átérezzem azt az orosz környezetet, amely e nagy festőt erre a kompozícióra, erre az igen mély gondolatra inspirálta. A művészet függetlenítése, művészettelenítése és önbeteljesedése van abban a képben és ilyet Franciaországban egyetlen festőtől sem tanulhatok, gondoltam akkoriban. No, nem mintha lett volna esélyem találkozni a művésszel, de legalább azt a díszletet, amelyben élt, azt megismerhettem.
Fedorával egy zajos kis kabaréban akadtam össze. Néhány újonnan szerzett ismerősömmel ültünk be, mert az egyikük rajongott az ottani táncosnőért. Fél órája se néztük az előadást, amikor a lány szó szerint az ölembe hullott, mint egy kóbor fekete macska. Divatos, hosszú, sötét ruhát viselt, amelyben díszítésképp gyöngyök voltak varrva. A ruha hátán merész kivágás mutatta meg a lány márványszín bőrét. Nyakában egy egyszerű, fehér gyöngysor lógott, talán a nagymamájától örökölte. Úgy tűnt, senkihez se tartoztt, ellenben már találkozásunk előtt elfogyasztott egy üveg pezsgőt és néhány pohár vodkát. A lány egyértelműen részeg volt, de a bolondos hebehurgyasága megtetszett nekem.
Hogy miért engem választott áldozatul, nem tudom. Amikor vége lett az előadásnak hosszasan táncoltunk, majd együtt távoztunk. Felajánlottam neki, hogy hazakísérem, de nem tudta megmondani, hogy az hol található. Gondoltam egyet, felhozom magamhoz. A levetkőztetéshez ő ragaszkodott, majd hozzám bújt és elájult.
Másnap ott feküdt az ágyamban meztelenül, én pedig a reggeli teámat kortyolgatva ültem az ablak alatti olvasófotelemben és őt csodáltam, ahogy álmos szemei ébredeztek.
– Mi történt velem? – kérdezte tört franciával és ilyedten, mikor ráeszmélt állapotára.
– Ne ijedjen meg kérem, Fedora! Tegnap találkoztunk a bárban… sajnos a neve nem jut eszembe… egy szőke hajú testvérpár táncolt…
– A Kóborban? – érdeklődött bátortalanul, közben felült és magára húzta a takarót. A lábfeje kilógott, de én a mellei tetejére koncentráltam amíg azok a lankás dűnék el nem tűntek az összefont karjai között.
– Igen, ott – válaszoltam.
Az alig húszéves lánynak tündéri arca, pisze orra és márványszín bőre volt. És fájt a feje. Panaszkodott rá, úgyhogy kimentem a konyhába, hogy csináljak egy jó erős fekete teát, lehet, hogy kávét is kevertem bele. Húsz perc múlva, amikor a tálalóval visszatértem a szobába eszméletlen látvány tárult a szemem elé. A sötét, homályba burkolózó szobában középen, mintegy fényhordozó, isteni ajándék, Fedora állt fehér lepelben. A lány már felkelt, magaköré csavarta a lepedőmet és a könyvespolcot böngészte.
– Khm… csináltam magának teát – nyögtem ki zavaromban. – Jót tesz a fejfájásának. Akarom mondani, magának a fejfájása ellen.
A lány annyira el volt bűvölve a könyvek láttán, hogy észre se vette ahogy beléptem a szobába. Ijedtében megpördült, kezéből kiesett Thomas Mann Varázshegye, fél pillanattal később pedig, mint vízzuhatag, lehullott a lány testéről a lazán megkötött lepedő és felfedte Fedora minden szépségét.
Úgy állt ott, mint Botticelli képén Venus a habokban, de fekete kócos hajával és vörösre vált arcával talán még érzékibbnek hatott. Kezével igyekezett eltakarni a mértani pontossággal kiszabott gömbölyű mellét, valamint a dúsan, fekete szőrzettel telenőtt szeméremdombját. Mindkettőt sikertelenül.
A földbe gyökerezett a lábam. A kompozíció, a fények, a női szépség, mind rabul ejtettek.
– Kegyed elképesztően jól néz ki – dicsértem meg a zavarbajött lányt miközben letettem a tálcát a dohányzóasztalra és töltöttem neki egy csészével. – Megengedi, hogy lefessem?
– Oh! Hogy maga festő! – kiáltott fel Fedora meglepetten és szinte látni véltem, hogy a szemében megcsillan a hiú vágy. Közben lehajolt a takaróért és újra elfedte vele hófehér bőrét. – Hát, még sosem festettek meg… – töprengett játékosan és közben közelebb húzódott hozzám. A teáscsészével a kezemben felegyenesedtem, nyújtottam neki az italt. Ő olyan közel lépett hozzám, hogy éreztem bódító citrusos-ábrás parfümjét. Az egyik kezével elvette a csészét, a másikkal pedig a leplet tartotta magán. Az ágaskodó mellbimbói épphogy hozzámértek, amikor a leplet tartó keze a derekamra vándorolt, a lepel újra a földre hullt, a lány magához húzott és a fülemhez hajolt.
– Igéretesnek hangzik – búgta, majd csókot nyomott az arcomra. A nadrágomban szűkké vált a hely.
A lány elhúzódott tőlem, visszaállt a könyvespolc elé a sötét homályba. Jobbjában tartotta a teáscsészéjét, néha kortyolt belőle egyet-egyet, baljával pedig – a látszat kedvéért – szeméremdombját takarta.
Én, felocsúdva az imént történtekből, elővettem egy vásznat, az állványt és a többi felszerelésemet. A lány felkeltette a régóta szunnyadó vágyamat, de nemcsak a festéshez hozta meg a kedvemet. Az eszközök kipakolása és a festés előkészítése közben elképzeltem, ahogy a hasán fekszik az ágyamon, és izgalmában markolja az ágyon a lepedőt, miközben én hátulról mélyen beléhatolok. Vajon hogyan sóhajtozhat ez a lány, amikor kitágítom szűk, de nedves pináját?
– Mikor kezdjük? – szakította félbe elkalandozó gondolataimat csengő-bongó hangján. Mintha elmémbe látott volna. „Azonnal, ha te is akarod, szívem” gondoltam magamban.
– Néhány pillanat és elkészülök – válaszoltam helyette ezt. Tüzet gyújtottam a kandallóban, majd elfoglaltam helyemet az állvány mögött úgy, hogy rálássak a lányra és a vászonra is és felvázoltam az első vonalakat. Mintha nem is én csináltam volna, olyan könnyedén ment és jól is sikerült. Mintha egy angyal megérintette volna kezeimet és ő vezetné az ecsetet fel s alá, jobbra és balra. Isteni megnyilatkoztatás. A meztelen szépség áll, kezében tartva a valaha volt legnagyobb birodalom szimbólumát, a teát a megannyi bölcsességet igérő könyvespolc előtt. Fényt visz a sötétségbe, izgalmat az unalomba, életet a halál pusztaságába. Előtte a fehér lepel, mely jelentheti a valóságot, a szabadságot, de akár nagy merészen a feltámadást, az örök életet is. Mellette pedig a Mann kötet. Ez utóbbi jelentőségét akkor még nem értettem meg.
A képet nagyjából két óra alatt befejeztem. Mindig így dolgoztam. Az utolsó simításokat másnapra hagyom, mert akkor már másképp látja az ember a dolgokat, egy nap alatt megváltozhat a világ. Egy képnek pedig nemcsak a jelent, hanem az örökkévalóságot is láttatnia kell.
– Kész – mondtam. Fedora mellém sétált, letette a teáscsészét a kancsó mellé és a vállamra tette a kezét. – Holnap még módosítok rajta ezt-azt… – kezdtem bele magyarázatomba, de a lány félbeszakított.
– Csitt – mondta. – Ez így jobb. A nagy mesterek képei is mind befejezetlenek.
Kissé oldalra hajtotta a fejét és elemző tekintét előbb rám, majd vissza a festményre emelte.
– Van benne valami erotikus komolyság – mondta ellentmondást nem tűrő hangon. – Ahogy ott állok meztelenül és nem történik semmi. Mondd mester, a valóságban is ilyen fakónak és élettelennek látsz? – kérdezte játékos szigorral. Nem volt időm válaszolni, mert abban a pillanatban megragadta a vállamat, terpeszben az ölembe ült és a szemembe bámult. Leheletének fekete tea illata keveredett testének citrusos-ámbrás tónusaival. A háttérben hallottam, ahogy a tűz pattog a kandallóban. Kellemes meleg volt a szobában.
– Eleven, játékos, márványtestű istennőnek látlak – vallottam szerelmet Dorának s végigsimítottam a derekán.
– Helyes – válaszolt a lány és szedelőcködött volna le az ölemből, de én kedvesen visszahúztam és megcsókoltam. Ő átkarolt és visszacsókolt.
A képen a teáscsészét tartó meztelen lány irigyen és pironkodva nézte, ahogy Dora megszabadít az ingemtől és végigcsókolja a felsőtestemet. De nem leshetett minket sokáig, mert a lány egy hirtelen mozdulattal a földre térdelt, eközben felborította az állványt. A kép a földre zuhant és az orosz vénusz a földön fekve immáron csak szerelmünk hangjait hallgathatta, miközben kezével a szeméremdombját simogatta.
Dora kigombolta a nadrágomat és az ágaskodó farkamra előbb egy nedves puszit nyomott, majd lentről felfelé, lassan haladva végignyalta. A szemembe nézett, rám mosolygott, majd bekapta hímtagomat és szopogatni kezdte.
Augusztus végén jöttem el Franciaországból, akkor ott kaptam egy távoli unokahúgomtól búcsúajándékot, de azóta egyetlen nővel sem voltam és magamra sem volt időm. Az utazás és az új környezet teljesen lefoglalták a gondolataimat. Így amikor Dora letérdelt elém, kicsiny markába zárva titkomat és nyelvével játszadozott a makkomon, majd egyszer-egyszer mélyen bekapta az egészet teljesen, akkor éreztem magam igazán a mennyországban. Hamar elélveztem és a lány szájába spricceltem tekintélyes mennyiségű magomat.
Nem szeppent meg ettől. Lenyelte az egészet és a maradékot is letakarította nyelvével a farkamról. Ezután felállt, nyomott egy csókot a fülem mellé és a fülembe suttogta, hogy „Gyere és tégy magadévá!”, majd háttal az ágyra vetette magát, terpeszbe felhúzta a lábait, felém fordította altestét és simogatni kezdte szeméremdombját, majd néhány pillanattal később két ujjával egészen behatolt a nedves testbe. Ki-be húzogatta az ujját a szemérméből és közben lágyan sóhajtozott.
Ettől a látványtól néhány pillanat alatt visszanyertem erőmet. Eszembe jutott a korábbi fantáziám, felálltam tehát, teljesen kibújtam a nadrágomból és az ágyra térdeltem a lány fölé. Átfordítottam a hasára, kis terpeszbe tettem a lábait, hogy jobban hozzáférjek a lényeghez. Belemarkoltam a fenekébe, széthúztam. Lágy cuppanással feltárult előttem Dora királyi útja a gyönyörök felé. A lány hátra fordította fejét és kíváncsi tekintettel nézett rám. Makkomat a lyukára illesztettem. Dora erotikusan ajkába harapott, mire én erőteljesen, ugyanakkor nagyon lassan nyomni kezdtem és pillanatról pillanatra haladtam előre. Kiélveztem minden milliméterét annak a nedves, meleg, befogadó otthonnak, amit Fedora nyújtani tudott nekem.
Amikor teljesen bent voltam, megálltam, előre hajoltam és megcsókoltam a lányt száján, az arcán és a hátán. Lassan kihúztam, majd immáron erőteljesebben visszadugtam, szinte felökleltem törékeny testét. Hangosan felsikkantott és mohón fogadta be farkamat. Jobb combját felhúzta maga mellé, így biztosítva szélesebb nyílást dinamikus mozgásomnak.
Fölé hajoltam. A csípőjét megemelte, kintebb dugta és ő is velem együtt mozdult. Minden egyes lökést megérzett, minden egyes behatolás közben nyögött egyet. Lassítottam, de ő ellenkezett. Kívánt engem és vágyott rá, hogy valaki rendesen, féltőn, gyengéden gondoskodva, de mégis erőteljesen magáévá tegye.
Orromat fekete, sűrű hajához érintettem. Édes gyönyör illata volt. Jobb kezemmel a derekára támaszkodtam és dugtam hátulról ezt a kecses, fiatal istennőt.
Vágytam az élvezetére, ezért lassítottam a tempón. Alányúltam, belemarkoltam a bal mellébe és a felsőtestét elemeltem az ágytól. Ő feltérdelt és az ágy mellett lévő falnak támaszkodott, míg én hátulról hozzá és belesimulva testébe, kényeztettem tovább. Hátrafordult és hevesen csókolóztunk. Kifinomult nyelvjátéka volt, s mindeközben még arra is maradt figyelme, hogy popsijával izegjen-mozogjon előttem, ingerelve ezzel vágyamat. Két kezemmel a mellét markoltam, a feneke csattogott a combomon.
Kis idő múlva a jobb kezemmel a sima hasfalát megsimítva délre vándoroltam és a dél-orosz fekete erdőn keresztül a gyönyör templomába nyomultam. Újra lassítottunk a tempón, élvezettel hallgattam, ahogy cuppog a pinája a farkamon, majd lánytestét kezdtem dörzsölni. Mélyet sóhajtott, ahogy megtaláltam templomának központját.
Ekkor valami megváltozott. Egyre nedvesebb lett. Ajkába harapott és bal kezével a mellét kezdte el szorongatni. Feneke és puncija hirtelen befeszült, a háta megmerevedett, ajkai kinyíltak és tátott szájjal némán ordított bele a falba. Néhány pillanat múlva feltört belőle a mély sóhaly és ráélvezett a farkamra. Lassan mozdultam benne. Az orgazmusa hatására az ágyra hanyatlott, ugyanakkor térdelve maradt. Feneke az égfelé ágaskodott.
Erre a pillanatra vártam. Dora alig volt eszméleténél a vágytól és az élvezettől, de puncija még mindig tocsogott a kéjnedvtől. Kihúztam belőle a farkamat, mögé térdeltem és belenyaltam édes mézescsuprába. Megremegett és én folytattam. Nyelvemet egyre benntebb, egyre mélyebbre dugtam. Röpke pillanatok alatt újabb remegéshullámot tudtam kiváltani a törékeny lányban.
Pihegve feküdt előttem az ágyon a meghódított istennő. Odahajoltam hozzá és megcsókoltam. Ő lázasan, kapaszkodva a valóságba, visszacsókolt és kezével végigsimított az arcomon.
– Soha senki nem volt még ilyen jó velem, mint Ön – suttogta szemérmesen.
– Köszönöm, hogy ezt mondja – pironkodtam.
– Ezért megérdemli az igazi csodát – mondta játékosan, majd új erőre kapva felpattant és két pillanat múlva már a farkamon ült és igazgatta azt a réshez. A melleit beragyogta a déli napsütés. Megragadtam a testét, magamhoz vontam és belecsókoltam a szájába, közben behatoltam a szentélyébe. Dora a számba nyögött. Szétváltunk, fenntebb húztam magamon, épp hogy a makkom érje csak a szemérme külsejét, viszont így számmal elértem azokat a kívánatos melleket. Fogam közé vettem őket, puszilgattam, lágyan harapdáltam, farkammal pedig csiklandoztam a lányt alulról.
Dora megunta és karjával erősen az ágynak nyomott, kiegyenesedett és ráült a férfiasságomra, teljesen magába fogadva azt. Érzékien táncolt rajta.
Lassan én is felültem, de még mindig benne maradtam. Előbb combjaival, majd lábával is átkarolta testemet. Lassítottunk a tempón, a melleit, a vállát, a nyakát csókoltam, odalent pedig szerelmesen feldúltam otthonát. Dora a fülemben lihegett és a hátamat karmolászta. Egyre hevesebben vert a szíve.
Amikor a kéjtől megfeszítette a fenekét és a hüvelye a farkamra szorult, ráleltem a csodára. A lányra, aki senkihez se tartozik, aki az enyém lehet. A nőre, aki rám bízta magát, aki nekem adta önvalóját. A társra, akit lefestettem, akit megírtam és akit szerettem. Ennek a teremtésnek az öle forrón tapadt akkor hozzám, az én forró ölemhez. Csókjaink szerelmesen fonták szövetségbe azt a két testet, mit Isten egynek alkotott. Erősen tartottam ezt a csodát, karjaimmal magamhoz szorítottam, ő átölelte a nyakamat, arcomat a nyakába fúrtam. Fedora remegve elélvezett abban a pillanatban, amikor én méhének rejtett zugaiba lövelltem férfitestem legjavát.
A lány elalélva pihegett a vállamon, majd rámnézett, belémmélyesztette tekintetét, és szinte a lelkemig hatolva megszólalt oroszul:
– Meghalnék érted.
Akkor ott Szentpéterváron, helyi idő szerint október 24-én a testünk összeforrt, a lelkünk szövetséget kötött mi pedig tíz nappal később frigyre léptünk. Két hónap múlva kimenekültünk a romjaira széteső Oroszországból, át a keleti fronton. Karácsonyra már otthon voltunk. Vettünk egy házat Lille-ben, kerttel. Én festettem, ő pedig nyitott egy könyvesboltot. Csodálatos évek voltak azok. Szentpétervárt, a keleti Párizst, ahol a mennyek kapujában találkoztunk, sosem felejtettük el. A festmény itt lóg a dolgozó szobámban a kandalló fölött. Örökké befejezetlenül, tökéletesen.
Szextörténet ajánló:
Kiégett aggyal
Alex kilépett a forró vízsugár alól, a törülköző után nyúlt és átdörzsölte bőrét, majd belebújt boxeralsójába. Sóhajtva vette kézbe fogkeféjét és kék szemcsés krémet nyomott a sörtékre, majd a szájába dugva bekapcsolta a készüléket. Az elektromos fogkefe halk zümmögésbe kezdett. Alex egykedvűen nézett bele a tükörbe, míg mosta a fogát. Fáradt volt, arcán nyomott hagyott a 12-14 órás munka és a sok....
Mennyország, vagy amit akarok
Munka után, a boltból hazafelé sétálva, a light colámmal, és a sajtos croissant-ommal a kezemben, miközben azon gondolkodtam, hogy ez a kettő már önmagában túllépi a napi kalóriaadagomat, megcsörrent a telefonom. A barátom, Gábor volt az. Közölte, hogy megint éjszaka jön csak haza, de mivel megígértük közös barátunknak, Attilának, hogy este átmegyünk hozzá filmet nézni,én menjek el, ne hagyjam Őt ....
Pina kényeztetés
Meg kellene fordulnom, mert szénné égek! - gondolta Éva és felült. A késő délelőtti nap már rettentően égette testét. Körülnézett és látta, hogy a meztelenül napozóknak elkerített kicsiny kis területen megfogyatkoztak a nap szerelmesei. - Nem csoda. - gondolta, hisz ilyenkor napozni szinte már önkínzás. Felállt és begyalogolt a tenger hűsítő hullámai közé. Érezte bőrén a kellemesen hűs simogatást,....
Játék a tűzzel (és persze a pinával)
A félhomályban fekszel egy szál fehér színű baby dollban, a szemed pedig egy fekete kendővel van bekötve. Érzed ahogy a levegő áramlik a bőröd körül. Ez, és a tudat, hogy semmit nem látsz, csak libabőrössé tesz. Percekig csak egyedül feküdsz az ágyban. Aztán benyitok a szobába, hallod, hogy ott vagyok. Hallod a lélegzetem, de nem tudod, behatárolni a helyzetem.
A következő pillanat....
Az osztálytalálkozó után
Meglehetősen kiegyensúlyozott házasságban élünk férjemmel, és lányommal egy kisvárosban, a Balatontól nem messze. Férjemmel kiegyensúlyozott kapcsolatban élünk néhány éve. Igen sajnos csak néhány éve mert házasságunk elején elég sok vitán szócsatán estünk át, ami leginkább féltékenységéből adódott. Rengetegszer a fejemhez vágta az ő előtte lévő kapcsolataimat, rengeteget sírtam e-miatt. Aztán úgy ....
Zárt körû gruppen a családban
Zárt körû gruppen a családban
Lee eltöltött némi idõt az ágyban, mielõtt eldöntötte, ideje lecserélni az ágynemût. Stacey épp zuhanyozott, lemosta az izzadtságot, ami rátapadt a bõrére. Imádta, ahogy a záporozó víz a mellbimbóit fürdeti. Erotikus gondolatok hullámai járták át az agyát csakúgy, mint a testét. Bõre minden parányi területe kéjesen bizsergett, ahogy hidegre váltotta a zuh....
