Amerikai szexkaland
Olyan néha, mint a króm… A felszínen fényes, csillogó. Felületes pillantással észre sem venni, hogy a bevonat alatt a nikkel valójában ezüst. Mert csak a csillogás látszik.
Hát ilyen volt Sasó Niki.
Ha egy klubban vagy egy bárban láttam volna meg, sziporkázása valószínűleg beleveszett volna az éjszakai élet hátterébe. Csak hát ez reggel nyolc órakor volt, egy csütörtöki napon. Rendszerint nem kelek ilyen korán, de úgy negyedévenként rám tör az álmatlanság, mint ahogy most is… szóval nem tudtam aludni.
Épp az egynapos kenyereket mustrálgattam, mikor a csokoládés pult mögül odajött mellém és megállt a közvetlen közelemben. Én úgy véltem, túlságosan is közel jött ahhoz, hogy pusztán a fánkokat vegye szemügyre. Fekete DKNY ruhában volt, valami csillogott a nyaka körül. Az üzlet éles világításában hiperaktívnak tűnt.
Most rám nézett.
- Fehéret vesz vagy barnát?
- Magam sem tudom. Egyik sem friss.
Most szemügyre vette a vekniket.
- Muszáj ennem valamit. Melyiket viszi?
Nagyjából ez volt az utolsó következetes kérdése. Kérhette volna egyszerűen azt is, hogy segítsek neki választani, ám pillantásával úgy nézett át rajtam, mintha ott sem lennék.
Piros SLK kocsija odakint parkolt. Valószínűleg jó nyolc-tíz évvel idősebb volt nálam. Lakása a tengerpartra nézett… magas falak, infravörös és üveg mindenütt.
Sasó Niki az a fajta nő volt, akinél elég, ha közel áll hozzád és máris kanos leszel. Pontosan ezért hagytam, hogy hazavigyen. Ő ugyan a kenyérről kérdezett, nekem meg máson sem járt az eszem, minthogy számba vegyem a mellbimbóit. Elfelejtettem bezárni a kocsimat, mielőtt otthagytuk az üzletet.
A háza belülről is csillogott. Krómozott, polírozott, nehéz bútorzattal. Az egész annyira férfias volt, hogy szinte éreztem a tesztoszteront.
- Ne aggódj - mondta a konyha másik végéből.
- Ő most üzleti úton van. Itt a piád… bourbon.
Az ő ágyában dugtunk. Egyikünk sem volt éppen beszédes kedvében, ám mikor hosszú, remek combjait a derekam köré fonta és a kellő pillanatban visongani kezdett, nehogy abbahagyjam, kitört belőlem valami, és mocskos szavakkal illettem őt.
Aztán még egyszer dugtunk a konyhában, mielőtt távoztam. Épp valami italt kevert, mikor hátulról megleptem, úgyhogy a padlóra öntötte a tejet.
Sasó Niki ragyogó volt, de igencsak rideg. Talán mert július volt, épp a tél közepe.
Uram irgalmazz!
Éreztél már valaha olyat, hogy belülről lángolsz, mint egy szupernóva, már csak hangjának puszta hallatán is? Hogy mindjárt szétrobbansz, mert túl sok volt az egészből? Mikor csak úgy véletlenül a bőréhez érsz a konyhában, mert épp elveszi tőled a szódásüveget, vagy épp nevetgél az egyik jópofa vicceden?
Tizenhét éves koromban egy csók jelenthette akár a világ végét, akár a kezdetét is.
Hefti a szüleivel és a bátyjával költözött a szomszédba, mikor tizenöt voltam. Haja kócos, szeme mint a polírozott bútor. Unott pillantásától, gonosz mosolyától az ember legszívesebben valami szörnyűséget művelt volna.
Az első naptól kezdve vonzódtam hozzá. Segítettem neki felcipelni egy doboz bakelit hanglemezt a második emeleti szobájába.
Tavasz volt, minden oly friss…
Aztán eltelt két év. Hefti és én ott kucorogtunk anyám kanapéján és valami magunk fabrikálta színházasdit játszottunk, mikor váratlanul történt valami. Fogdosni kezdett. Bátortalanul, ügyetlenül. Azután csak arra emlékszem, hogy kezemben éreztem a limonádés üveg hidegjét és azon igyekeztem, nehogy leejtsem a szőnyegre, miközben lehunytam a szemem. Hefti szája az enyémre tapadt, haja barackillatú volt.
Ő maga olyan illatot árasztott, mint egy olyan lány, aki elérkezett a mássá válás határára. Belőlem is ilyen illat áradt. Valahogy sikerült végre leraknom azt a szódásüveget. Lefeküdtünk a kanapéra, Hefti egyenesen énrám.
Legmerészebb álmaimban sem képzeltem volna, hogy egy ilyen langaléta lány ennyire súlyos lehet. A bennünk dúló vágy egyszerre volt félénk és hallatlanul izgató is. Ott feküdtünk a kanapén, csókolóztunk, közben úgy éreztük, napok, sőt hetek telnek el. Időnként - különösen mikor más emberek előtt kellett beszélnem - idegennek éreztem saját nyelvemet a számban. Ám mikor Hefti csókolt, abban nem volt semmi idegen… semmi olyan, amit titkolnom kellett volna önmagam előtt.
Csókolóztunk és fogdostuk egymást egy nyáron, őszön és télen át a hálószobámban, az övében, lépcső tetején, miközben a mamája Oprah Winfrey-t nézte a nappaliban, jól felhangosítva a tévét. A bátyja Volvo kocsijának hátsó ülésén vettem el a szüzességét. Fogalmam sem volt róla, hogy ennyire tapasztalatlan.
Mindig így fogok emlékezni a tavaszra. Hefti bőrének melegére, miközben az inge alatt a hátára csúsztattam a kezem, elrejtőzve a hátsó udvarban, a friss esti levegőtől körüllengve, a kocsi hátsó szélvédője pedig bepárásodott leheletünktől. Akkor még gyerekek voltunk… ám olyan gyerekek, akik épp felnőtté válnak.
Mikor először szeretkeztünk, már tudtam, lényemnek egy része örökké ővele lesz majd, és csak reméltem, hogy ez kölcsönös lesz kettőnk között.
Nehézségekkel küszködő író voltam, ám sikeres szerzőnek álcáztam magam. A könyvtárban láttam meg őt először. Az Arab éjszakák egy példányát vette ki, amiről tudtam, hogy az ember szó szerint bezsong tőle, úgyhogy máris dolgozni kezdett bennem valami.
A legjobb bevezető dumámmal kezdtem csevegni vele. Jól sikerülhetett, mert felnevetett. Jó benyomást tett rá, hogy ismerem Perzsiát és Sassanid királynőt. Őt Sarah-nak hívták.
Sarah mélyen érzéki lény volt.
Te jó ég… ő aztán tényleg értette a módját, mikor szexeltünk. Megvolt a módszere, hogy visszafogjon engem, mikor már teljesen elkapott a hév, és előreszaladtam volna. Ő megtanított, hogy lazítsak és érezzem át együttlétünk minden pillanatát.
Volt egy szokása. Szerette lenyalni a hátamon csorgó verítéket, mely elkerülhetetlenül előtört belőlem minden alkalommal. Nyelvét belepte az erős, sós íz… ezután maga felé fordított és megcsókolt, én pedig érezhettem saját verítékem ízét. Mindig mondtam neki, hogy ez azért nem egészen én vagyok. Keveredett a nyelvével, ajkaival, szájüregével.
Néha Hefti-ra emlékeztetett. Egyik pillanatban nyájas, mely hirtelen átcsap a túlzott érzékenységbe. Sarah is megrémített. Olyanná akart tenni, amilyen nem voltam. Olyan valakivé, aki nem lakozott bennem.
Ezért csaltam meg őt. Mert gyáva voltam és nem akartam szembe nézni azzal a valakivel, aki lehettem volna. Perverz dolog volt.
Olyan valakit vittem haza, aki szinte tükörképem volt. Egy férfias leszbit. A folyosón dugtunk, mikor megláttam Sarah-t. Nem hallottuk, hogy belépett. Úgy volt, hogy Detroitba utazik a hét végére. Csak nézett rám.
A csaj… mit tudom én, hogy hívták… Arccal a fal felé fordult, így nem láthatott semmit. Nyögései betöltötték a reggeli levegőt. Nem hagytam abba. Ha nem akartam, hogy megbántsanak, ridegebbnek kellett lennem.
Azóta se láttam Sarah-t.
Kétlem, hogy lényemnek akár legparányibb része is közel került hozzá. Ugyanez elmondható a rám gyakorolt hatásáról.
Élni és tanulni… ez már szent igaz. Senki sem élhet úgy, hogy ne tanulna meg valami hasznosat; ha mégis, akkor valamit rosszul csinál.
Ezt elhihetik nekem…
A baj csak az, hogy ha megtanultunk valamit, még nem jelenti azt, hogy többé nem követjük el ugyanazt a hibát.
Elkövetjük… valószínűleg többször is.
Megint tél van. Majd meglátjuk, mi lesz.
Beküldő:párizsi dakaralli
Szextörténet ajánló:
A gecis kávé
Egyszer vendégem volt egy fiatal hölgy az anyukájával. Kávéztak volna, de még pörkölnöm kellett, mert frissen iszom. Azt mondták addig sétálnak egyet a környéken amíg letelik a negyed óra. Megkapóan kifinomult szépség volt a lány és egészen beleszerettem egy szempillantás alatt. Először járt nálam, de amúgy nem volt kedve igazán ehhez, ahogy láttam, mivel ment volna a dolgai után. Az anyuka viszon....
A párizsi út, amiből gruppenszex kerekedett
Ági és Gabi éppen a Keleti pályaudvarra tartott, Párizsba készültek az Orient Expresszel. Ági hosszú fekete hajú lány volt szép hosszú lábakkal, szolárium barna bőrrel, míg Gabinak rövid szőke haja, gömbölyű mellei voltak.
Egyszóval ahogy végigmentek a városon, minden férfi szeme őket követte.
Nagyon jó barátnők voltak ők ketten, szexuális életükben is voltak már közös élmények. Mind....
Baszás
- Te nem félsz?
- De, kurvára!
- Nekem szívműtétem lesz. Ötven százalék az esély hogy túlélem. Azok a kurva billentyűk nem működnek. Én még nem akarok meghalni az egyik gyerek még egyetemista, a másik csak most fog érettségizni. A ház sincs még befejezve.
- Tudom mit érzel! Enyém állítólag rutinműtét, de ezt mondták a feleségem halála előtt is. Ott mar....
A sperma megtette a hatását
Már a vizsgaidőszak eleje óta vártam a mai napot. Végre megvan az utolsó vizsgám is és holnap indulhatok le a Balatonhoz a barátnőim után. A Három Grácia (ahogy anyám nevez minket) egy hetet tölt a Magyar tengernél. Az egyikünk, Ági német szakon tanul az egyetemen, a második csaj Lia olaszon van én pedig a francia szakosok táborát erősítettem. A gólyatáborban ismertem meg a két lány és az elmúlt k....
Vidéken, szabolcsi szex történet
Ritkán járok vidéken, mert a munkám ezer szállal Budapesthez köt, de most mégis le kellett utaznom az egyik szabolcsi kisvárosba, hogy egy ügyfélpanaszt kivizsgáljak. Az utazás hosszú volt és eseménytelen, közben igyekeztem felkészülni a várható beszélgetésre, melyet az ügyfél képviselőjével kellett folytatnom, és már megelőzött néhány levélváltás. Amikor megérkeztem szokásos tárgyalótermi környez....
A munkaköri eset
A történetet a leglényegtelenebb elemmel kezdeném, ami csak szerepelni fog benne: Sándornak hívnak. Adóügyi főelőadóként dolgozom egy vidéki városban, immár tíz éve. Kollégáim mind nők, s ennek vannak jó, és vannak rossz oldalai. Miközben ezeket a sorokat írom, most is itt nyüzsögnek körülöttem. Legtöbbjükkel le is feküdtem, a három fiatalabbikkal. Például Katikával, aki velem szemben ül, és időnk....